Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Kalmás János: Szászerjíász parancsnoki jelvény-nyílhegyek
kállasokkal tartottak céllövő versenyt. A legjobb lövőket pénzjutalommal díjazták. A lőcsei lövőhely képét 1690. évből a Történeti Múzeum fényképgyűjteménye őrzi. Selmecbányának a XVI. században már virágzó lövészegyesülete volt. Egyik XVI. századbeli iratában a lövészegyesület kéri a Tanácsot, hogy amennyiben a lövészmester beteges, másnak vezetése alatt újítsák meg a „Tartschen Schiessen"-eket, azaz a céllövészeteket. Ez a lövészet a polgárságnak állandó gyakorlatozását jelentette. Körmöcbányának 1587-ben kelt rendőri szabályzata említi meg a céllövészetet. 16 Külföldi viszonylatban sokkal inkább bővelkedünk adatokkal, a Szent Sebestyén testvéri társaságok, Gildék felől. 1357-ben Andernach, 1473 Basel, Bonn, 1437 Brillon, 1417 Crefeld, Eschweiller, Frankenhausen, 1420 Kitzingen, 1443 Leipzig, 1480 Olpe, Stuttgart, 1482 Suchtein, Wiersen, Werl, Würzburg, Zerbst stb. helyekről. 17 A Szent Sebestyén testvériség fegyvereiről a Gand-i szent János és Pál kápolna XV. századi falfestményei nyújtanak képet. Kétféle csapatot látunk itt, lándzsásokat (4. ábra) és számszeríjászokat (5. ábra). 18 Ruházatuk sodronying fölé öltött fegyverkabát, fejüket kúpos sisak fedi, amelynek alsó pereméhez nyakat és vállat is borító sodronyos-nyakvédő van fűzve. A kapitány sisakjára arcot is borító vizir van mozgathatóan felszerelve. Vörös zászlójukat két ezüst pajzsocska és sárga ötös kereszt díszíti. 19 Az ötös kereszt ábrázolását más idevágó emlékeken is megtaláljuk. A kaliforniai Egyetemi Embertani Múzeum őriz egy olajfestményt, amely egy íjászt ábrázol, jobbjában nyílvesszőt, baljában nagyméretű kézíjat tart. Mellére az ötöskereszt van festve. A kép a közlések szerint Szent Sebestyént ábrázolja. 20 Véleményünk szerint a kép egy íjászkirályt ábrázol a XVI. század II. feléből. Úgy tűnik, hogy a Szent Sebestyén lövésztestvériségek az ötöskeresztet viselték jelvényként. A Miksa császár által terveztetett „Ehrenpforte" című munkában, amely a császár életéből vett jeleneteket tárgyalja, az egyik metszeten az előtte térdelő Szent György lovagoknak ötöskereszttel díszített zászlót nyújt át. A császár a rend nagymestere volt, fő elöljárója és ebben a minőségben örökítette meg magát (6. ábra). Az ötöskereszttel díszített zászlókkal már korábban, a Szent Sebestyén-társasággal kapcsolatban találkoztunk. Egy másik metszeten a császár tisztjei között áll, fején császári korona, kezében nagyméretű nyíl. Lehetséges, hogy itt a császár a Szent Sebestyén testvériség elöljárójaként ábrázoltatta magát. Ebben az esetben ez az ábrázolás Merész Károlyéhoz hasonlóan az akkori testvériség nyílkirályát, légfőbb elöljáróját mutatja be. 21 (7. ábra.) Az osztrák Szent György lovagrendet Ottó herceg (1300—1339) alapította. III. Frigyes császár 1469-ben az állandó török veszély ellen, mint Szent György testvériséget felújította. Fia, Miksa császár 1503-ban lovagi szövetséggé szélesítette ki a török veszélytől való védekezésül, a Szent György-pajzs jelvénye 16 Uo. 86—87. 17 Edelmann, A., Scíhützenwesen und Schützenfeste der deutschen Städte von XIII. bis zum XVIII. Jhrt. (München, 1890) 7. 18 Lacroix, P., Moeurs usages et costumes au moyen âge. (Paris, 1871) 51.; Les arts au moyen âge. (Paris, 1869) 286. 19 Hottenroth, F., Handbuch der deutschen Tracht. (Stuttgart, é. n.) 300. 20 Pope, S. T., Bows and arrows. (Berkely, California, 1914") I. tábla. 21 Ehrenpforte des Kaisers Maximilian I. (Wien, 1883). 79
