Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Uzsoki András: A győri „vaskakas” jelvény és a hozzáfűződő monda kialakulásának története
a törökök fennhéjázva dicsekedtek, hogy ükkor lesz Győr a keresztényeké, amikor a vártorony csúcsán megszólal a vaskakas. 21 Istvánfy vaskakasról beszél, pedig tanulmányunk elején említettük, hogy az vörösrézből készült. A ma is élő „vaskakas" monda tehát Istvánfyhoz vezethető vissza. Történetírónknak ezt a tévedését Győrrel kapcsolatban egy másik is tetézi, ugyanis állandóan győri Ali basáról beszél, holott Győrött ilyen nevű pasa sohasem volt, fentebb említettük a két győri pasát, Oszmánt és Mahmudot. A mondát — a szintén kortárs — Révai Péter is közli 1659-ben megjelent munkájában: A török a Duna-kapu fölé, a várfalon emeletet (pavilont) épített, ennek ormán elhelyezte Rudolf császár harmincadjelvényét, föléje pedig egy vaskakast, mely azelőtt templom tornyán volt, ezekkel a szavakkal: csak akkor kerül ez a híres város a keresztények kezébe, amikor ez a vaskakas énekelni fog. 22 Révai megjegyzi, hogy bizonyítékok hiányában nem lehet megállapítani, vajon a kukorékolás valóban elhangzott-e, mint azt Győr visszafoglalásakor egyesek állították. A leírásban említett harmincadjelvény Ortelius munkájában a 145. lapon közölt, Győr visszafoglalását ábrázoló metszeten látható. (5. ábra.) A Vízi-kapu tornyán egy zászló leng, s felette a szélkakas áll. A sárvári vár (Nádasdy Ferenc Múzeum) dísztermének csatajeleneteket ábrázoló freskói között Győr visszafoglalását is láthatjuk. Itt is megtaláljuk a szélkakast a Vízikapu tornyán a zászlóval. A kép 1653-ban készült, festője nevének csak kezdőbetűit tüntette fel: HRM. (2. ábra.) A harmincadjelvény az ún. harmincadzászló volt, melyről fel lehetett ismerni a harmincadhivatalt. 23 Révainak a harmincad jelvényre vonatkozó állítását kellő kritikával kell fogadnunk, amint erre a későbbiekben kitérünk. A kakas eredetére egyedül csak Révai utal; közlését, mely szerint előbb templom tornyán állt, nyugodtan elfogadhatjuk, hisz napjainkig él az ősi szokás, hogy templom tornyára szélkakast helyeznek. Csak példaként említjük meg a református templomok tornyán, vagy többek között a Trnava-i (Nagyszombat) egykori érseki templom mindkét tornyán elhelyezett szélkakasokat. A kakas az ókorban az éberség szimbóluma volt. Ebben a vonatkozásban első középkori ábrázolását már 820-ból ismerjük, amikor Bresciá-ban Rambert püspök templomának tornyán bronzból öntött kakast helyeztetett el. 24 Ez a szokás a közép21 Isthvanfi N., História Regni Hungáriáé... liber XXXI. (Vienna, 1758) 44. „ ... jactarentque superbo ore, quando Gallus gallinaceus e ferrea lamina in turris fastigio collocatus vocem editurus esset, eo tempore Chrlstianos Jaurinum potituros." 22 Schwandtner, J. G., Scriptores Rervim Hvngaricarvm Veteres ac Genvlni ... II. (Vindobona, 1764) 766: Petri de Reva, Monarchia et Sacra Corona Regni Hungáriáé. (Franckfurt, 1659) „ ... supra portám Danubii, in ipsis moenibus, coenaculum erexit, ac in apice tecti, Signum tricesimale Rudolphi Caesaris, ac altius gallum ferreum, antea supra turrim templi habitum, apposuit, haec verba proferens tunc futurum amplius illam munitionem in potestate Christianorum, quando is ferreus gallus cantaret: quod evenisse in Iaurini récupératione nonnulli asserunt, sed fides penes auctores rel'inquitur." 23 Acsády I., Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt 1526—1564. (Bpest, 1888) 131. 24 Cabrol, F.—Leclercq, H., Dictionnaire d' archéologie chrétienne et de liturgie. III/2 (Paris, 1914) 2903. „Rambert, évêque de Brescia, fit fondre un coq de bronze et la plaça au faîte du cloche de son église avec cette inscription: Dominus Rampertus, episcop. Brlxianus, gallum hune fieri praecepit, ann. D. N. Y. H. V. X. PIR. M. octogentesimo vigesimo, indictione XIII, anno translat, SS. decimo quarto, sui episcopatus vero sexto." — Lexikon für Theologie und Kirche. IV. (Freiburg im Bresgau, 1932) 786—787. 64
