Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Uzsoki András: Az aranymosás néhány módszere

5. ábra. Aranyimosófelszerelés Erdélyiben az Aranyos folyó mentéről (Gunda, Néprajzi gyűjtőúton c. könyvéből). Másfél méter hosszú, fél méter széles, négy lábon álló fa mosódeszka, felületén keresztirányú finom, ékalakú rovátkolások az aranyszemek felfogására; orrán megvasalt különös alakú „ásó", mellyel a fövenyt feltúrják; locsolósajtár; négyszögletű választó vályú; seprő vagy fűzfavessző csutak (a mandzsúriai aranymosás ismertetésénél olvashattuk, hogy ott is használtak kis seprőt). A muraközi aranymosás eljárását Gönczi Ferenc leírása alapján ismertetjük. Az aranymosó a lapátpróba után fog hozzá a mosáshoz. A deszka felső felére meri a vizet az oda felrakott homokra (nem használnak saroglyát) és lemosatja. A rovátkákban az aranyszemek elakadnak, honnan kis seprővel seprik ki, miközben a vízmerő sajtárból vizet csurgatnak rá. Ezt a műveletet a mosóteknő felett végzik, oldalra fordítva a deszkát, hogy a rovátkákból a teknőbe hulljon az arany. A teknő tartalmát azután négyszögletű, középen bemé173