Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Czigány Béla: A vörösőrség Győrött (1919)
felépítését, területi beosztását és elhelyezését. Személyi állományában jelentős számmal voltak képviselve a régi karhatalmak átvett tagjai, akik a zavartalan szolgálat ellátásához szükséges ismeretekkel már rendelkeztek. A vörösőrség létszámának nagyobbik részét azonban azok képezték, akik toborzás útján kerültek a vörösőrség kötelékébe. Ezeknek még nem voltak szakismereteik, azért kiképzésük céljából Győrött 1500 hallgatóval vörösőrképző tanfolyamot tervezett a kerületi parancsnokság. 68 Hogy a tanfolyam mikor és hol kezdődött, arra adatunk nincsen. Július hónapban a Tanácsköztársaság ellen szövetkezett külső és belső ellenség suttogó propagandája, rémhírterjesztése és az egyre súlyosabb élelmezési helyzet újból lazítani kezdte a vörösőrség fegyelmét. Ugyanakkor pedig fokozottabb éberségre és szilárd fegyelemre lett volna szükség, hiszen az ellenforradalom megyénkben és a szomszédos Sopron megyében is felütötte fejét. A direktóriumhoz egyre több panasz jutott el. Főként azt panaszolták, hogy a vörösőrség nem áll hivatása magaslatán, a legénység pedig lanyhán teljesíti kötelességét. A direktórium a lazaságok okát a parancsnokok erélytelenségének tulajdonította. Ügy látta, hogy e téren csak akkor várható javulás, ha a kerületi parancsnokság élére olyan politikailag megbízható és erélyes parancsnok kerül, aki rendet tud teremteni a legénység körében is. A vörösőrség országos főparancsnokságához intézett felterjesztésében Szép József kinevezését kérte a direktórium. Szép József ekkor a győri katonai kerületi parancsnokság politikai megbízottja volt és Erdélyi Ernő mellé volt beosztva. 69 Kinevezésére a tanácskormány lemondása következtében nem kerülhetett sor, amire abból is következtethetünk, hogy július hó 31-én még Libényi Gyula volt a kerület parancsnoka. 70 A vörösőrséggel szemben felhozott panaszokkal és támadásokkal Libényi Gyula kerületi parancsnok is foglalkozott a Győri Vörös Újságban megjelent cikkében. Megállapította, hogy a vörösőrséget olyan hangnemben kritizálják, amelyre nem szolgált rá. Az ilyen hangú kritika alkalmas arra, hogy aláássa a vörösőrség tekintélyét és meglazítsa a közbiztonsági állapotokat. A megye területén kitört ellenforradalmakra utalva elismeri, hogy a szervezett munkásság segítsége nélkül nehéz lett volna a rendet biztosítani. Viszont Gyomorén, Csornán és Kapuváron az ellenforradalom kitörése idején minden felvilágosító és agitációs munka eredménytelen lett volna, ha a vörösőrség a rendet helyre nem állítja. 71 Majd július hó 26-án erélyes hangú rendeletet adott ki. Ebben arra hívja fel parancsnoktársai figyelmét, hogy minden erejükkel a rend és fegyelem megtartására törekedjenek. Állandó felvilágosító munkával oktassák, neveljék pontos kötelességteljesítésre a vöiösőröket. Olyan szellemet alakítsanak ki, amelyben minden vörösőr öntudatos proletárhoz méltóan, még élete árán is teljesíti a rábízott feladatokat. Kilátásba helyezte, hogy intézkedéseinek eredményét még a hónap folyamán személyesen ellenőrizni fogja. 72 68 GyÁL Direkt, jr. A 2. sz. vörösőr ezred Gazdasági hivatala 458/1919. sz. átirata a direktóriumhoz. 69 Uo. 2550 / 1919. 70 Gy. Vör. Ü. 1919. aug. 1. 71 Uo. 1919. júl. 30. 72 GyÁL Direkt, ir. 2652. 164
