Székesfehérvári Szemle 8. évf. (1938)
Marosi Arnold. Ugyanezt mondják krónikáink is. Anonymus szerint Árpádnak vezéri szállása Csepelsziget volt. Vele szemben Kézai Simon azt írja, hogy Árpád Fehérvárnál üti föl sátrait. Karácsonyi az Árpád-család tagjainak nevét megőrző falvak elhelyezkedése alapján a Sárvíz és mellékfolyóinak völgyét tartja a fejedelem családi birtokának. Tehát Kézainak ad igazat, Csepel-szigetet Szent István korabeli szerzeménynek tartja. Hóman Bálint szerint is a fejedelmi nemzetség birtokai a fejérmegyei Sárvizeken terültek el. Az Árpád-család legnevezetesebb birtoka Székesfehérvár volt és e körül, mint központ körül helyezkedtek el a Csák, Baracska, Érd és Tétény nemzetségek ősi birtokai. Alkalmasabb hely a fejedelem számára nem is képzelhető. A Duna mindkét partjára, tehát a solti területeket is magában foglaló, régi Fejér megye a magyarság által megszállt Duna-Tisza medencének épen a szive. Központi fekvésénél fogva hivatva volt arra, hogy az örökös fejedelemség jogával felruházott és itt megszállt Árpádtörzs a nemzet egységét fenntartani törekvő központi irányítását innen végezze. 2 ) Szent István városa. Arra a kérdésre, volt-e Székesfehérvárott római telep, megfelel a Századokban megjelent (1935 év. 268. I.) dolgozatom, melyből kiderül, hogy a Mommsen, Hampel és Kuzsinszky által Székesfehérvár vidékén keresett római vallási központ nem itt állott, hanem tőle 12 kilométernyire Tác-Fövenypusztán és az ott talált nagyszámú emlékek alapján Herculia volt. A Székesfehérvárnak tulajdonított római nevek (Antiana, Caesarea, Cimbria, Curta, Floriana, Herculia) egyike sem azonosítható vele, római temetőnek, épületnek semmi nyoma, az innen származtatott római kövek pedig vagy nem ide valók, vagy ha itt is vannak, a közelfekvő római telepekről, mint építőanyag kerültek a városba. Ugyanez olvasható ki a krónikákból is. Varjú Elemér írja : Ha figyelembe vesszük, hogy Anonymus szerint Árpád és magyarjai örömmel szálltak be Atilla városába (Aquincumba), úgy fel kellene tennünk, hogy a Székesfehérvár helyén állott várat is készségesen megszállják, ha ott ilyen lett volna. Azonban Anonymus a honfoglalással kapcsolatban Székestehérvárt fel sem említi. Kézainál pedig azt olvassuk, hogy Árpád a Dunán átkelve azon a helyen ütötte föl sátrait, ahová Fejérvár városát Szent István telepítette «Árpad . . . castra fixit in monte Noe prope Albam ... et ille locus (és nem civitas) est primus, quem Árpad sibi elegit in Pannónia, unde et civitas Alba per sanctum regem Stephanum fundata est ibi prope.» Ha tehát a római Herculia (vagy más helység) Székesfehérvár közelében állott volna is, semmikép sem tekinthető a Szt. István alapította Fehérvár elődjéül. (Magyar Művészet 1930, 373. !.)•) Székesfehérvár kizárólag Szent István alapítása. Kérdés, mi
