Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)
28 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE ban tartották ; (a régi városmajor u. i. nem itt, hanem a Símor-utca és a Koronaköz találkozásánál állott). Az egyes városrészek fertálymsstereinek lakásán is voltak tűzoltó szerek, ho^v az illető fertálymester azokkal a tűz kitörése alkalmával haladéktalanul a veszélyeztetett helyre mehessen. Ezekkel lezáródnak Székesfehérvár 17. és 18. századbeli tűzbiztonsági adatai. Albensis. Kultúra, irodalom és művészet Színészet. Január 26-án kezdette meg Sziklai Jenő színigazgató társulata két hónapra tervezett előadássorozatát, melyet Győr áldatlan színházi viszonyai miatt egy hónappal meghosszabbított és így április 21-én búcsúzott városunktól. A színtársulat minden igényt kielégített, sőt mondhatni prózai és operett együttese több kiváló alakítással tette emlékezetessé nevét. — Földessy Géza kiváló drámai színésznek bizonyult, hasonlókép erős egyéniség Sarlay Imre, nem különben elsőrangú színészek Harmath Jolán, Garami Jolán és a kis ölvedy Zsóka. Az operett könnyed fajában Fülöp Sándor, Körössy Zoltán, Jurik Ica, Nóti Margit és a társulat primadonnája: Sz. Patkós Irma alakításai voltak kiválóak. A színre hozott darabok közül kiváltak : Zilahy : Tűzmadár (dráma), Bónyi A.: Egy kis senki (vigj.), Meiler R.: Írja hadnagy (szatíra), Fodor L.: Csók a tükör előtt (színmű), Vaszary J. : Angyalt vettem feleségül (bohózat) : Vegyes kritikát vított ki Boros Elemér : Forgószél с drámája. Nagy sikerű volt a Potyautas (bohózat), M. Pagnol : Fanny (vigj.), V. Braun : Grand Hotel (színmű), Hunyady Sándor : Erdélyi kastély és Pusztai szél (szinmű), és legkivált Ibsen : Peer Gynt-je. Az énekes vígjátékok közül : Lehár : Mosoly országa, A pillangó, Hamburgi menyaszszony ; Zerkovitz : Muzsikus Ferkó-ja, Amikor a kis lányból nagy lány lesz, Fehér ló, Maya, Három a kislány ; Szlatinai : Érik a búzakalász, Ezerió, Week-end és a régi operettek felújítása szerepelt (Bob herceg, Gül baba, János vitéz, Tatárjárás, Csárdáskirálynő, Sybill stb.) Operaelőadások és vendégszereplők. Sziklai színigazgató áldozatkészségét és művészi rátermettségét semmisem bizonyítja jobban, hogy három havi itt tartózkodása alatt négyszer mutatott be operaelőadást, mindanyiszor kiváló művészek vendégszereplésével. Verdi; Traviata-)a Szabó Lujza, Szedő Miklós és Érdy László játékában forrongásba hozta a város társadalmát. „A régi szép békeidők hangulata parázslott a színházban — irja egyik kritikus —. A közönség földszinttől a karzatig : lélekzet visszafojtottságban hódolt az örökszépségü művészet oltára előtt". Ugyanily sikere volt Puccini: 7bsco-jának, melyben Laurisin Lajos, Érdy László, Déry Margit szerepeltek. Verdi : Rigoletto-)ának Érdy László, Szabó Lujza, Laurisin Lajos alakitásában, valamint Puccini : Pillangó kisasszony-ának : Szedő Miklóssal, Szabó Lujzával és Érdy Lászlóval volt szép sikere. — Az operaelőadások nagy sikere eleven bizonyítéka annak, hogy a város közönsége az igazi művészetet és zenét az anyagi depresszió idején is pártolja, kerüljön az még annyi áldozatába is (hisz a helyárakat jócskán fel kellett emelni). A vendégszereplésből ki nem maradhat Kiss Ferenc a Nemzeti Színház nagy művészének játéka, ki Peer Gynt alakját állította elénk igaz töretlen művészettel. Méltó társa volt benne Garami Jolán, aki Aase alakját személyesítette meg eleven erővel. — Énekes játékban is bemutatta erejét : Muzsikás Ferkó szerepében. Vendégszerepelt még Király Ernő és Kosáry Emmy is, bár kisebb sikerrel. Egy helyi szező művét is bemutatta a színigazgató. Szentpéteri Kán Arthur: „Nézd meg az anyját és vedd el a lányát" с énekes játékát. A szerzőt, aki a helybeli adóhivatal főnöke többször lámpák elé hívták és ünnepelték. Rendezés kritika. Sziklai Jenő társulatával nemcsak kiváló alakításokat nyújtott, hanem a rendezői tevékenysége sok leleményességről, nagy dramaturgiai érzékről tett tanúbizonyságot, kiállítása pedig mindenkor elsőrendű volt. Az előadott színművek, operák, kiválóbb operettekről a helyi lapokban mindenkor komoly kritikákat olvashattunk, melyek nemcsak a közönség hnngulatát tolmácsolták, hanem a színházat hivatásának komoly szerepében támogatták és arról letévedni nem engedték. Különösen ki kell emelnem a „Fehérvár "-ban — к— (Kinizsi Andor), a Fej érmegyei Naplóban: ag (Szarka Géza) és cé (Cseh A.), a Szfvári Friss Újságban: —edő., b.m. (Bedő Miklós) kritikáit, nem különben Sarcey cikkét Kiss Ferencről. (XXV. évf. 26. sz.) és Pálffy István érdekes riportjait: „Színházi rajzok" címen. (Fejérmegyei Napló 76, 77, 82, 90.) Déri Béla Országos Kamaraszínházának vendégjátéka. Június 10-én kezdte meg rövid egyheti vendégszereplését Alapi Nándor egykori jónevű társulata. Régi hírnevéből semmit sem veszített az együttes. Déri Béla, Miskei József, Nádor Olga, Szirmai György, Eőri Gizi, Deák Ferenc, Erdőssy Lajos, Gál István tökéletes alakítást nyújtottak. Pergő, művészi előadás volt minden egyes darabjuk : A kék róka (Herczeg Ferenc), Igazi asszony, Csók a pusztán, Máriusz (Pagnol), Valaki (Molnár F.), Gondold meg Gíacomino (Pirandello), sajnos a közönség nem részeszesitette abban a pártolásban, amit a társulat megérdemelt volna. (L. Fehérvár 130, 133.) Kiss Ferenc művészestélye Június 27-én
