Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)

MÜZEUMI ÉRTESÍTŐ 65 Közi. 1929-1932; Ethnographia 1933. Nemz. Múz. Néprajzi Tárának Ért. 1933 évfolyamát. — Összes gyarapodás tehát : 215 drb. könyv, és folyóirat, 645 nyomtatvány, 22 drb. kézírat ill. okmány. A nem szorosan vett könyvtár anyagba soroltunk 77 drb. fényképet ill. lemezt, klisét, diapositivet. Krizsek Kálmán, Kovács Miklós, Pfinn József, Schultz István, Oberhammer N., Dr. Bezdek József, Alba Regia polg. Lövészegyl., özv. Báró Jenőné, özv. Csitáry Emiiné. Tóth Álén, Dormúth Árpád adományából ; Szfvár város letétéből (15 klisé) és vétel útján (12 lemez, 12 diapos, 1 fénykép). Wertheim Pál a Vértes-vitéz felállításával kapcsolatban folyt levelezést adta át múzeumunknak, köztük Hindenburg és más államférfiak levelét. Hivatalos tudósítások, A múzeum átrendezése. A várostörténelmi kiállítás leszerelése után a régi anyag nagyrészt ujrendezésben került vissza a termekbe. Teljesen megváltozott a IV. sz. terem képe, mely most Székesfehérvár emlékeit foglalja, magában Bory Jenő Szent Imre szobrával, a VI. sz. terem a céh- és egyéb ipari emlékekkel XVIII. és XIX. kultúrájáról nyújt áttekinthető képet. Ugyanitt kapott helyet az emlékérmek csoportja és a tizes huszárok emlékgyüjteménye is. VII. terem kizárólag a művészetet szolgálja régi és modern kégeível, szobraival, mig a tárlók a múlt idők zenei és színházi életét elevenítik föl. Az őskori gyűjteményt a bicskei ásatás eredményének kiállítása miatt kellett kibővíteni, arómai rész a sárkeszii mithrasz-szentély tárgyaiban kapott uj Csoportot, a néprajzi osztály a pásztorfaragásokkal bővült meg, mig a természetrajzi csoportot Nagy László a Velencei tó madár életét szemléltető biológiai készítménye teszi gazdagabbá. A könyvtár is teljesen átrendeződött. Mindez csak a bútorzat tetemes kibővítésével volt lehetséges, amit oly mértékben sikerült megvalósítani, hogy ezzel a múzeum berendezési szükséglete ezidőszerínt teljes kielégítést nyert. Választmányi üléseink, őszi vál. ülésünket 1933 október 7-én tartottuk dr. Havranek József alelnök elnöklete mellett. Jelen voltak : Marosi Arnold, dr. Képes János, Dormúth Árpád, dr.^ Korniss Elemér, Klöckner Péter, Magdics István, Márton Jakab, Manger Emil, dr. Mészöly József, Pfinn István, dr. Polgár Iván, Rauscher Béla, dr. Say Géza, Slréda Antal, Streit József, dr. Szűts Gedeon, Weichart Valdemár vál. tagok, Mayer Lipót és Joachim József tb. múzeumőrök. Dormúth Árpád titkár előterjesztése kapcsán tagul felvétettek : Fekets Gábor áll. reálisk tanár, Nagy László detektív. Marosi Arnold muz. igazgató a folyó ügyekről, a pénztár állásáról számolt be. A múzeum munkálatairól szólva a várostörténelmi kiállítás síkerét vázolta. A látogatók száma a kiállítás első időszakában kerekszámban 500 volt, azután vasárnaponként 170 —180-an tekintették meg a kiállítás anyagát, amihez a tanév megnyitásával a tanulóifjúság nagyszáma csatlakozott. Összesen körülbelül 2000 személyre tehető a látogatók száma. A kiállítás tanulságai alapján Dormúth Árpád indítványára az egyesület elhatározta, hogy a múzeum anyagának mindszélesebb körben való ismertetése és városunk közműveltségének emelése érdekében vasárnaponként tárlatvezetést állandósít a vezetőség, mellyel az alapszabályokba lefektetett magasabb népművelést kívánja szolgálni. — Marosi Arnold köszönettel emlékezett meg Nagy László természetrajzi preparátorróJ, ki madárgyüjteményünk gondozásával volt támogatásunkra. — Külső munkálatok nyomán jelentette, Mommsen világhírű munkájának ujabb kiadásává kapcsolatban muzeumunk vezetőségét érte az a megtiszteltetés, hogy dr. Alföldi András egyet, tanárral karöltve gyűjti össze a pannóniai római kori feliratos köveket. — Beszámolt a Múzeumegyesület szabadtanításának előadástervezetéről, mely ezévben a művészet köréből veszi tárgyát ill. a genealógiát tárja fel a közönség előtt, — Végül egy fontos bejelentést terjesztett a választmány elé s ez a múzeum épületének kibővítése, — E célra 500 P-t tartalékolni kíván az építés céljaira, illetékes tényezők részéről 10000 P segélyre lehet számolni, melyhez egyéb helyekről ugyanannyi segély van kilátásban, így esetleg 30.000 pengővel a Bástya-utcai fronton meglehetne toldani, az épületet, E rész önálló épületet képezhetne és egy, vagy két emeletre nyúlna fel. Az udvar felől két terem szélességet foglalna el, miáltal alul a Kőtár részére fedett csarnokot nyernénk, az első emelet két kiállítási teremmel bővülne, míg a második emeleten egy hatalmas képtár létesülhetne, mely egyúttal előadó és kiállító teremül szolgálhatna. 1933 évi utolsó választmányi ülésünket december 21-én tartottuk dr. Képes János ügyvezető alelnök elnöklete mellett. Jelen voltak : Marosi Arnold, Dormúth Árpád, dr. Mészöly József, dr. Polgár Iván, Rauscher Béla, Streit József, dr. Szüts Gedeon, vál. tagok Joachim J., Mayer Lipót, Radeczky Dezső tb. muzeumőrök. Távolmaradásukat kimentették : gróf Széchényi Viktor, dr. Havranek József, dr. Berzsenyi Zoltán és Streda Antal. — Titkári jelentés kapcsán Dormúth Árpád a Székesfehérvári Szemle ügyéről számolt be. — Marosi Arnold igazgató jelentésében bejelentette, hogy az egyesület, a város vezetőségével karöltve meghívta a Magyar Történelmi Társulatok vándorgyűlésének megtartására. A neves tudományos társulat a meghívást örömmelvette és lejövetele időpontját Dr. Hóman Bálint, ki maga is részt óhajt venni a vándorgyűlésen. A múzeum kibővítése ügyében a vezetőség megtette a lépéseket és felkérte a városi mérnöki hivatal agilis és hivatott vezetőjét Schmidl Ferenc múz. tanácsost a részletes tervek elkészítésére. A Szent István centenárium üléséről számolt be ezután az egyesületnek, melynek további sorsát városunk