Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

MÚZEUMI ERTESITÓ 7 *flimi TI i.nir •-•'••- íi fi ' ) tu it»

« M4iiir7VDTi riTiTin I'IT i- - iT-mn • il nr-mniiii i • • nokul elesett Turiánál 1848. augusztus hó 19-én. Sz.-Fejérvárott, nyomatott özv, Számmer Pálné betűivel. Kisebb közlemények. Az inotai éremlelet. Folyó év április havában Inotáról jelentették, hogy ott ezüstérmekre akadtak. A leletet a felvett jegyzőkönyv szerint a Völgyi-utca 176. sz. telkén V. Kováts István az udvar délnyugati sarkán a sertésól fundamentumának ásása közben arasznyi mélységben találta egyszerű cserépfazékban, mely azonban összetört és így hiányosan maradt fenn. A lelet a községházára, onnan pedig az alispáni intézkedés folytán a múzeumba került megőrzés és meghatározás végett, amit gróf Somssich János, kiváló éremgyüjtő volt szíves végezni. Vizsgálata eredményéről a következőkben számol be : A lelet összesen 633 darab érmet foglal magában. A legkorábbi érem 1504-ből, a legkésőbbi 1592-ből való. A lelet külföldi és magyar érmekből áll. A külföldiekben 4 darab tallér van és pedig : 1. Ferdinánd osztrák főherceg (1564—1595.) évszámnélkülí tiroli tallérja. 2. Ágost (1553—86.) szászországi 1570. évi tallérja. 3. Montmorency Fülöp (1540—1568.) Horn grófsági évszám nélküli tallérja. 4. I. János György—Kristóf—János Ernő társuralkodók (eislebeni ág) 1558—72. Mansfeldi gróf sági tallérja 1750-ből. Külföldi érmek még : 1 db. I. Zsigmond lengyel király (1506—1548.) litván 3 garasosa 1547-ből, 2 db. lengyel 3 garasosa 1530—1535-ből, Brandenburgi Albert porosz herceg (1525—69.) 10 db. 3 garasosa 1532., 1534., 1541., 1544. és 1545. évekből, Ágost Zsigmond lengyel király (1548—72.) porosz 3 garasosa 1551ből 1 db. Még 9 db. garas van a leletben, valószínűleg lengyel garasok ezen időből. Pontosan megállapítani nem sikerült ezeket. Egy db. külföldi (porosz?) 3 garasos 1550-ből ugyancsak nem volt meghatározható és 4 db. magyar dénár sem, kopottságuk miatt. A magyar érmek képezik a lelet zömét, amennyiben a leletben 605 darab magyar dénár van és pedig: 1. 1 db. II. Ulászló К—

H jegyű dénár 1504-ből, 2. 2 db, /7. Lajos dénár (egyik К—

В jegyű 1526-ból, a másik С—liliom jegyű, igen érdekes egykorú hamisítványnak látszik 1526. évből. 3. I. Ferdinánd 272 db. magyar dénárja. Ezek közül 269 db. К—В jegyű (körmöci veret), 1 db. H—N jegyű, nagyszebeni veret (1. Harsányi 188. sz.) 1531-ből, 1. db. N—

С jegyű, nagybányai veret 1554-ből (1. Harsányi 193. sz.), 1 db. H—P jegyű, nagyszebeni veret 1552-ből (1. Harsányi 190. sz.), utóbbi igen ritka. 4. Miksa 155 db. magyar dénárja. Ezek közül 158 db. К—В jegyű és 2 db. H—S jegyű (Hungária Superior = kassai veret) 1574-ből és 1575ből. 5. Rudolf 171 db, magyar dénárja. Ezek közül 168 db. K-B jegyű, 2 db. H™S jegyű (kassai) 1580-ból, 1 db. К—

В jegyű, évszám nélkül (ritka !). Valószínűnek látszik, hogy az érmek 1592— 1593. évek körül kerültek a földbe, mert az összes érmek legkésőbbi évszáma 1592 és pedig Rudolf magyar dénárja való ezen évből. Ha később ásták volna el az érmeket, ugy feltehető, hogy Rudolf dénárjainál későbbi évszámúaknak (1594—1608.) is elő kellett volna fordulni, tekintve a dénárok nagy számát (171 db.). Hisz elég mozgalmas háborús világ volt 1593-ban, amikor Veszprémet, Várpalotát foglalja el a török. Ez év október 31.-én Hardegg Ferdinánd gróf, győri kapitány nagy haddal rajtaütést tervezett Fehérvár ellen, de a törököt onnan kivernie nem sikerült, sőt az Budáról erősítést kapott. A nagy zsákmánnyal elvonuló királyi seregek az őket üldöző törököt nyílt csatában megverték. Ily izgalmas időkben félthette a pénzét az, aki azt biztonságba akarta helyezni a földbe. Az idegen pénzeket bizonyára a külföldi zsoldos csapatok hozták ide s így kerültek ezen pénzek is az elásott kincs közé. Gróf Somssich János. щ Az újabb szerzemények kiállítása. A múzeum újabb gyarapodása kiállításra kerülvén, annak megtekintésére külön is felhívjuk a figyelmet. Ilyenek az I. teremben az érdi lelet, a II. teremben a váli ásatások legszebb darabja, egy talpastál, a kálozi lovassir és kocsileletek, a csákvári ásatások eredménye sirleletekkel, a IV. terem bejárójával szemben a Fiáth-féle emléktárgyak Fiáth Pompejus, 48-as hősi halott fényképével, a.

VI. teremben az épülő Prohászka-templom képe Say Tekla szénrajzával, a VII. teremben a Fiáth-család díszruhái közül egy díszes páncéling-utánzat, a székesfehérvári hatóságok és céhek régi pecsétlői, a VIII. teremben egy 1735ből való asztalterítő vörös hímzéssel és egy fafaragvány szent Josepha képével. A fövenyi Icarus szobor. Római gyűjteményünk egyik kőszobra a II. teremben mint első repülési kísérlet érdemel figyelmet. A szo* bor ugyanis Icarus-t ábrázolja, aki a monda sze* rint, midőn apjával, Daedalusszal, viasszal összegragasztott szárnyakon felszállt a magasba, oly közel merészkedett a naphoz, hogy ennek heve a viaszt a szárnyakon megolvasztotta és a tengerbe esve ott fulladt. Sajnos, a mi szobrunk nagyon csonka. Feje, karjai, ballába hiányoznak, de a szárnyak, főleg pedig a mellen és a kar megmaradt részén látható szárnyerősítő szalagok elárulják, mit ábrázol a szobor. Lelőhelye 1903. táján a fövenypusztai szőlőterület. Múzeumunkba 1912-ben, gróf Zichy János ajándéka folytán. Nagylángról szállították be. Magassága 65 cm, (Lt. sz, 2851. Ismertetése és képe megjelen Múz. és Könyvt. Ért. 1913, 192 1., 1918, 142 1.) Szabadságharci pecsétnyomóink. Rendezve régi pecsétnyomóink gyűjteményét a megyei, városi és céh pecsétlők között akadt két, az 1848—49-ki szabadságharccal összefüggő példány is. Az egyik sárgarézből van és a szabadság-