125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Langobard agyagedény, bepecsételt díszítéssel Lelőhely: Rácalmás, Károlyi Mihály utca. 1931 -ben bepecsételt edény és néhány gyöngyszem került a székesfehérvári múzeumba. Kor:V\. század közepe Méret: M:l I cm; szájátmérő:7,5 cm Leltári szám: Sz\KM 8 \ 29. Irodalom: Bóna [.: A népvándorlás kora Fejér megyében. Fejér Megye Története I. Fejér Megye története az őskortól a honfoglalásig. Szfvár, 1971. 18,49., 17. kép. I. Anyagában finoman iszapolt, vékonyfalú, korongon készült, körte alakú bögre. A Scandinavia szigetéről származó, germán eredetű langobardok népe az időszámításunk kezdete körüli időkben az Elba alsó folyásának bal partján, a mai Hamburg környékén élt. A következő évszázadokban lassan déli irányban terjeszkedtek. 166-ban 6000 főnyi seregük Kelet-Pannoniát pusztította. Az V. század végén már a Béccsel szemközti Dunapart a központi szállásterületük. Pannónia északi felét 526-ban foglalják el, a rácalmási népesség a Csepel-sziget déli részén lévő fontos átkelőhelyet vigyázta. A temetőrészlet eddig feltárt sírjai fegyveres szabadokról és asszonyaikról vallanak. A sírok tájolása Ny-K, ariánus keresztényekre vall. A langobardok 546 után hódítják meg Pannónia déli részét. A keletről jött avarokkal szövetségben 567-ben leverik az Alföldön és Erdélyben élő germán eredetű gepidák uralmát. 568-ban, az avarokkal kötött szerződés értelmében Itáliába költöztek, a Pó vidékére, ahol királyságuk évszázadokra fennmaradt, nevüket őrzi a tartomány mai neve: Lombardia. A langobardok pannóniai korszakának tetszetős edényei a felületükön gondosan, sűrűn bepecsételt díszítésű agyagedények. Ez a fajta keramika a VI. század középső harmadától a VII. század első feléig az angolszászoktól és frankoktól az erdélyi gepidákig nagyjából egyidőben jelenik meg. (F. Gy.J 66