Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza
Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza Település (zárójelben dőlt betűvel a révek túloldali párja) Szerepkör Forrás Akasztó út/hídvám SZENTPÉTERY 1943, 80; DL 51878; FENYVESI 2000, 290; KÄMMERER 1895, 545. Apostag (solti szék) <-> Apostag (fejérvári szék) rév és vám (mindkettőnél!) BÁRTFAI SZABÓ 1938, 4; BORSA 2004, 220. Bátya rév WEISZ 2006, 355; GYÖRFFY 1992, 168. sz. Bial (Szentkirály) rév WEISZ 2006, 359; JAKUBOVICH - PAIS 1929, 53-61. Dömsöd <-> Halásztelek (Csepel- Ч-) hetivásár (szerda), rév WEISZ 2012,143; DL 640 Fájsz Foktő <-> Fadd piac, rév, vám KÁLDY-NAGY 2008,121 Kalocsa háromszor országos vásár (febr. 24., szökőévben febr. 25., továbbá aug. 15., nov. 30.) WINKLER 1927,19; KÁLDY-NAGY 2008, 82; BOROSY - KISS 2004,14; VASS 1980, 85. Orbágyszentgyörgy hetivásár (hétfő), kétszer országos vásár (ápr. 24., júl. 13.) WEISZ 2012,144; DL 67340; FEKETE NAGY 1979, 495^196. Pataj <-> Madocsa hetivásár, országos vásár (szept. 21.), harmincadvám, rév KÄMMERER 1895, 362; WERBŐCZI 1822, 285; 1498. évi XXIX. Te. 1. §; KÁLDY-NAGY 2008, 67-68. Révfalu <-> Földvár rév KENYERES 2008,185-186. Solt sedriahely, vám, hetivásár? (hétfő?) DF 221425; KÁLDY-NAGY 2008, 66. Szántó(szentpéter) majd Szántó(szentgyörgy) <-> Almás/ Szigetfő hetivásár (szombat), rév és vám WEISZ 2012,144. Zádor <-> Madocsa rév és vám BORSA 2004, 220; DF 221423 2. táblásat Rév- és vámhelyek a solti síkben (Forrás: saját kutatás mellett WEISZ 2006 és 2012, 143—144. alapjánj így érthető, hogy aló. század közepe táján felépült az átmenő forgalom ellenőrzésére és vámolására hivatott szentkirályi palánk. Kis túlzással tehát a pataji vámhely utódjának is tekinthető a szentkirályi palánk, mely valószínűleg stratégiai okokból került a nyíltabb terepen elhelyezkedő Pataj helyett közvedenül az Örjeg nyugati kijáratához. Mikor és miért halt el ez az útvonal? Ennek oka egyrészt a 15 éves háború, melynek során hatalmas károk érték az Alföld településállományát, ami bizonyosan kihatott a marhatenyésztésre és a marhakereskedelemre is. A másik ok a nyugati piac 17. század eleji átalakulása. Míg 1550—1620 között, a „marha aranykorának idején” hatalmas kereslet volt a magyar marhák iránt, addig a 17. század első harmadától ez a kereslet csökkenni kezdett.269 A szentkirályt érintő útvonal tehát valamikor a 15 éves háború utáni években veszthette el a jelentőségét. (Egyébként ugyanekkor hagyták fel az utat felügyelő, nagyjából négy évtizedig használt szentkirályi török erődöt is.) Az előbb említett két fontos útvonal mellett számos mellékútról és dúlőútról maradt fenn szórványos középkori adat. Jó példa erre a Tass melletti Szentgyörgy eddig (valószínűleg) közöletlen határleíró oklevele, melyből szövevényes úthálózat bontakozik ki a szemünk előtt. A határvizsgálat során érintették a beszédes nevű Kun utat (Kwnwth), a szomszédos Szalkra vezető S^alki utat ( "Zalkywth), több nyilvános utat (via publica) és egy alacsonyabb rendű dűlőutat (via herbosá) 265 265 LYUBLYANOVICS 2008, 97-98. 169
