Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Szemle
Lukács László Smohay András — Szilárdfy Zoltán: Egyházunk anyja. Szűz Mária tisztelete a székesfehérvári EGYHÁZMEGYÉBEN. ÉLŐ HAGYOMÁNYOK A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiadványai 11. Székesfehérvári Egyházmegye. Székesfehérvár, 2015. 70 p. Metszetek, fekete-fehér és színes fényképek.* A Székesfehérvári Egyházmegye Mária-kegyhelyeit ismeretterjesztő céllal mutatja be ez a kiadvány, amely Spányi Antal megyés püspök 65. születésnapjára jelent meg a 2015. év végén. Nem véledenül ajánlották munkájukat a szerzők, Smohay András és Szilárdfy Zoltán a megyés főpásztornak, aki a közelmúltban kegyhelyeinket új lelkipásztori programmal ruházta fel. A Magyar Katolikus Rádióból, a Székesfehérvári Egyházmegyei Magazinból és a Fehérvár Televízióból rendre értesülhettünk, hogy Alsószentiván az idősek, Bodajk az elsőáldozók, Ercsi a jegyesek, Budakeszi-Makkosmária a káros szenvedélyek rabságából szabadulok, Vértessomló a gyermekeket várók, gyermeket hordozók zarándoklata. Összefoglaló kiadványban most értesülünk minderről. A szerzők szándéka szerint: „Az eddigi irodalomban megjelentek felhasználásávaljelen kötetünk a búcsújáróhelyek megújítását célzó új főpásztori kezdeményezés történelmi hátterét és első gyümölcseit mutatja be. Az új lelkipásztori karakterrelfelruházott búcsújáróhelyeket és kegy képeiket régi metszetek, archívfelvételek és a búcsújárás mai eseményeit dokumentáló fényképek segítségével ismertetjük. ” Mária-kegyhelyeink tematizálása nem jelend azt, hogy főbúcsúikon csak az érintett korcsoportú és társadalmi helyzetű, állapotú hívek vehetnek részt, de a figyelem a szentbeszédben kiemelten rájuk irányul, külön áldást is kapnak. Kiadványunk szerzőpárosából Smohay András művészettörténész, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója, dr. Szilárdfy Zoltán, a Képzőművészeti Főiskola tanára, székesfehérvári egyházmegyés pap, nyugalmazott kálozi plébános. Bevezetőjükben említik: a legenda szerint Szent István királyunk Imre herceggel többször is ellátogatott a bodajki kegyhelyre. E legendát székesfehérvári és bodajki adatközlőim is megerősítették. Székesfehérvár-Felsővárosban ma is emlegetik, hogy István király Fehérvárról tutajjal ment Bodajkra, mert az ő idejében Fehérvár és Bodajk között még mindent mocsár meg víz borított. Bodajkon így mesélte el a mondát 1988-ban Takács Mária 1931-ben született adatközlőm: „A régebbiek mindig azt mondták, hogy István király és Imre herceg is jártak Bodajkra. Itt már ők, az ő korukban imádkoztak, és ezért is ilyen híres ez a bodajki búcsújáróhely. Volt olyan, aki ayt mondta, hogy Székesfehérvárról csónakkal jöttek, mert itt víz volt valamikor. Ezf a régi öregektől hallottam, hogy itt vízvolt. Hallottam olyat is, hogy gyalogjöttek. ’’Bodajkon és környékén, a közeli Csákberényben az a hagyomány él, hogy a bodajki tóban azért nincsenek békák, mert István királyt áhítatában zavarta a békák kuruttyolása, ezért elzavarta, megátkozta őket.1 Megtudjuk a bevezetőből, hogy 1777-ben, egyházmegyénk alapításakor területén Bodajkon kívül, Budakeszi- Makkosmárián, Solymáron, Ercsiben és Máriaremetén is működött zarándokhely. A 17-18. századból fennmaradt Mária-kegyképet őriznek és tiszteletben részesítenek Adony, Pilisvörösvár, Csobánka, Törökbálint, Torbágy, Ráckeve, Csepel-Belváros plébániatemplomaiban. Szakrális néprajzi kutatásukban elévülhetetlen érdemeket szerzett Bonomi Jenő (1908—1979), aki számos magyar és német nyelvű tanulmányában mutatta be a Buda környéki kegyhelyeket.2 Ugyancsak értékes Mária-kegyképet találunk Székesfehérváron a bazilikában, a Kármelhegyi Boldogasszony-, a Szent Imre- és a ciszterci templomban. A múlt század közepétől a fatimai Szűz Mária kegyszobra körül alakult ki kegyhely Alsószentivánon, majd Székesfehérvár-Szárazréten. A Mária-dsztelet szempontjából örvendetes adatsort követően olvashatjuk: egyházmegyénk 153 templomából 48-at Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Pontos listájuk a kiadvány végére került. E templompatrocínium-statisztika eszembe jutatta gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök 1845-46- os egyházlátogatási jegyzőkönyvét, mely szerint egyházmegyéjében a legtiszteltebb szent a Szűzanya volt, alakját kép * Elhangzott 2016. január 30-án a bodajki kegytemplomban rendezett könyvbemutatón. 1 UDVARDY 1912,199; LUKÁCS 2013, 42^13. 2 BONOMI 1935, 56-59; 1936, 115-125; 1940, 361-366; 1941, 3-7; 1968,113-128; 1969, 271-300; 1971, 239-277. 491
