Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszáUási uradalma. III. rész: 1896—1938 Uradalmi gépműhely Az apátság Herczegfalván 1883. augusztus 27-én megvásárolta Zathureczky Márton gépgyárát, felszerelésével és raktári készletével együtt. A gépgyárért 17 ezer 409 forintot fizettek. A gépgyárat eredetileg a tulajdonos az uradalomtól kapott épületben rendezte be. Az adásvételi szerződést Vajda Ödön jószágkormányzó írta alá. A gépgyárban a következő gépek voltak: egy (három lóerejű) gőzgép, három esztergapad, két fúrógép, továbbá lyukasztógép, két emelőcsiga, köszörűpad, fűrészasztal, daráló, öt lakatos számára szerszámkészlet, bádogos-, kovács-, asztalosműhely és öntöde. A gépgyár két raktárában több szerszám és félkész áru volt felhalmozva, de tároltak anyagot a műhelypadláson, a gyárudvaron és a fészerben is.12 1883-ban a herczegfalvi gépgyárba gépszerelő szakmunkást közvetítettek Budapestről, a Vidács-féle gépgyárból, akit Rökk István soroksári gépgyártulajdonos ajánlott. 1883. november 1-én kelt Schmikl Jakab gépészkovács bérlevele. A kovács kötelességét az uradalom a következőkben szabta meg. A kovács egy segédet tarthatott, mindketten az uradalmi gépész utasításait hajtották végre. Feladata a herczegfalvi-ménesmajori gazdasági kerületben a felszerelés karbantartása, munkaképes állapotba hozása. O vasalta a két majorban és a gépgyárban alkalmazott lovakat. Aratás és cséplés idején felügyelte a cséplőgépek állapotát, és biztosította a folyamatos munkát.13 A földmunkásmozgalmak meggátlására az uradalom munkarendet vezetett be. Egy 1911. évi szerződésben a következőket olvashatjuk: „mint kötetlen feljebbvalójuknak, a% uradalmifőgépésznek mindenben engedelmeskedni tartósának. Az engedetem megtagadása, goromba viselkedés, a gőtéké személyzet vagy más uradalmi személyzet között izgatni, elégedetlenséget szítani szigorúan tilos, s ilyen esetben minden kárpótlás nélkül azonnal elbocsáthatók, és a még bent levő összes szántási jutalékukat elveszítik. ” Gőzekeüzem, korszerű technika 1909 nyarán megszervezték a gőzekeüzemet. A gőzeke az őszi és tavaszi szántásban felmentette az igásfogatokat, a mélyszántást csak gőzekével végezték. 1912-ben két gőzekével rendelkezett az uradalom: az egyik 20, a másik 16 lóerős volt. A jószágkormányzó szerint az őszi mélyszántást gőzekék nélkül nem tudták volna elvégezni.14 A gőzekék mindkét változata (a kétmozdonyos és az egymozdonyos) rendkívül drága volt. 1883-ban a Fowler típusú kettős gőzeke 33 ezer forintba, az egyes ekéjű 18 ezer 200 forintba került. 1911. november 1-én Gyöpös István és Tiringer Mihály, 1912-ben Szabó János és Demecsei Mátyás voltak a gőzekefűtők Herczegfalván. Az uradalmi főgépész, Erdélyi Gyula, Herczegfalván lakott. 1912—1914 között négy fűtő dolgozott a gőzekéknél: Gyöpös István, Szabó János, Molnár Imre, Reichenbach János. A gőzeke melletti szolgálat nehéz volt, a munkaidő elérte akár a napi 18 órát. Megfelelő világítás mellett este és kora reggel is szántottak. A fűtők évi javadalma 1911-ben 240 korona készpénz, 8 mázsa búza, 9 mázsa rozs, 4 mázsa árpa, 2 vágott birka, 1 tehéntartás, 6 sertéstartás, 1 hold föld termése, 1 hold bérletföld, egynegyed hold kert, 20 kg só, 12 m fa és szolgálati lakás volt. A javadalmazáson túl a szántásért külön százalék járt. Ez a következőképpen alakult: 1000 holdig 70, 2 000-ig 120, 3 000-ig 160, 4 000 holdig 240 korona. Ha a gépkezelők a herczegfalvi kerületben dolgoztak, kedvezményt nem kaptak, de a többi kerületbe kocsi vitte őket hetente egy alkalommal szombat este, illetve vasárnap. A herczegfalvi kerületen kívüli munkákért napi 1 korona élelmezési díjat fizettek. Az uradalom építkezéseihez 1911-ben téglaégetőt létesítettek Előszálláson. A következő évben 190 ezer darab cserepet és 500 ezer téglát állítottak elő. 1911-1912. gazdasági évben a kukorica művelését amerikai gépekkel végezték, és ezzel a lójárást és a summásokat nélkülözni tudták. 1913-ban benzinmotoros répavágót, kukoricadarálót, szemesgabona-darálót szereztek be az előszállási gazdaságnak; Róbertvölgynek 2 kévekötőgépet vásároltak; Nagyvenyimnek benzinmotort, cséplőgépet, darálót; Mélykútnak 22 új vasekét, 36 fogast, 4 vetőgépet, 8 tárcsaboronát, 1 gőzekét. Az 1907-1908. évről azt jelentette a jószágkormányzó, hogy a gabonafélék terméseredménye az átlagot meghaladta. Búzát 4 237 kataszteri holdon termeltek, és 35 ezer 739 mázsát csépeltek. Egy katasztrális hold búza termésátlaga 829 kg volt. Rozzsal 1 771 holdat vetettek be, és 13 ezer 975 mázsát csépeltek. A rozs átlagtermése 821 kg volt. A tavaszi árpa 1 665 holdon 10 ezer 505 mázsát termett; a termésádag 656 kg volt. Zabot 2 516 holdon vetettek és 18 ezer 109 mázsa termett, ádagtermése 749 kg volt. Szemes gabonából ebben az évben 42 ezer 705 mázsát adtak el, melyért 790 ezer 400 koronát kaptak. A gabona többi részét saját szükségletre fordította az uradalom. A takarmánytermés mindkét fajtából kielégítőnek mutatkozott. így az uradalom saját és az alkalmazottak állatállományát el tudta látni takarmánnyal. 12 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. 7. d. A. 1883. Herczegfalvi gépgyár. 13 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. 7. d. A. 1883. Munkaszerződések. 14 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. A. 1911. Gőzszántóeke kezelők. 210
