Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szőllősy Csilla: Árpád-kori edényégető kemence Seregélyes határában
Egy kora Árpád-kori edényégető kemence került feltárásra Tokajban is, benne kiegészíthető cserépbogrács töredékekkel.24 25 Edényégető kemencét tártak fel 11—12. századi leletanyaggal Tiszabőn26, valamint szintén az Árpád-korból Obecse-Botra27 lelőhelyen is. Koroncó-Bábotán az ásatásról szóló beszámolók szerint a feltárás során megsemmisítettek egy Árpád-kori edényégető kemencét.28 Leletanyag Az I. kemencéből előkerült leletanyag kizárólag kerámia. (III. tábla, 1. kép) A töredékek kevésbé jó minőségűek, egy részükre jellemző a durvább, apró kavicsos soványítás. Kézi korongon készültek, peremeik egyszerűbb kialakításúak, jellemzőek a kihajló, lekerekített formák, illetve a vastagabb oldalfalak. Színük szürkés-barnás, egyenletesen kiégetett, díszítéseik között elsősorban körömbenyomkodás fordul elő, illetve egy-két hullám- és egyenes vonalas bekarcolás. Az előkerült darabok között főként fazekak töredékei jellemzőek, de akadt egy bográcsperem töredéke is. Minőségük, peremkialakításuk, illetve díszítésük miatt elsősorban az Árpád-kor korábbi szakaszára, a 11-12. század fordulójának környékére datálhatóak. A II. kemence leletanyagában ugyan az előbbihez hasonló, rosszabb darabok is előfordultak, azonban nagyobb számban került elő jobb minőségű kerámia. (III. tábla, 2. kép) Szintén kézi korongoltak, viszont finomabb soványításúak, a peremek tagoltabbak, az oldalfalak vékonyabbak. Jellemzően vöröses színűek, egyenletesen átégettek. Díszítésük között van körömmel benyomkodott, hullámvonalas, illetve csigavonalszerűen bekarcolt minta. A leletek között a fazéktöredékek mellett előfordult bográcsperem, illetve fenékbélyeg töredéke is. A leletanyag a díszítésük, peremük alapján az Árpád-kor középső szakaszára keltezhető. A kemencékből előkerült kerámiaanyag az Árpád-korban általános formai jegyeket hordozza. Kivételt jelent ez alól egy jellegzetesen profilált fazéktöredék, mely mindkét kemence anyagában megjelenik: pereme enyhén kihajtó, lekerekített, nyakánál élesen megtörik, alatta körömbenyomkodásos díszítés és bekarcolt vonaldísz fut körbe. A többi kerámiához hasonlóan itt is megfigyelhető a minőségbeli különbség a két objektum leletanyaga között. Az I. kemencéből előkerült töredékek kevésbé jó minőségűek, mind az égetést, mind pedig a díszítés kivitelezését tekintve. A jobb állapotú kemencéből származó hasonló fazéktöredékek viszont egyenletesen vörösre égtek és a díszítés is jóval színvonalasabb. Hasonló kerámia a hazai kutatásban egyelőre kevés ismert. Veszprém megyéből, Külsővatról közöltek elsőként hasonló, de diszkeden darabot a 10—11. századból.29 Párhuzamai ismertek még Balatonlelle-Rádpuszta 11—12. századi lelőhelyén,30 Muraszemenye-Hosszú-dűlőn és Letenye-Korongi-táblán a 11—12. század fordulója és a 12. század első fele közti időszakból.31 Vas megyében Sárvár-Faképi-dűlő kora Árpád-kori településén, valamint Celldömölk-Vulkán fürdő és Lukácsháza-Varga Ottó utca lelőhelyeken a 10—11. századból került elő kerámia hasonló díszítéssel és profillal.32 A felsorolt párhuzamok azonban a perem kialakításában és a kivitelezés minőségében is némiképp eltérnek a seregélyesi kerámiáktól. A kemencék viszonya, értelmezési lehetőségek A két edényégető kemence a település ugyanazon részén, egymástól alig 16 m-re épült. A feltárt nyomvonalból következtethetően központi részen helyezkedtek el, de a falu teljes kiterjedése nem ismert. (4. ábra) Az Árpád-korban általános tendencia volt, hogy a fazekaskemencék rendszerint a településeken belül, sokszor azok központibb részein épültek fel. Általában szárazulatokon, domboldalakon álltak, elkerülve így az esedeges talajvíz okozta károkat. Tűzveszélyességi és gyakorlati okok miatt pedig jellemző, hogy kisebb vízfolyások közelében helyezték el őket.33 Seregélyes esetében a lelőhely közveden szomszédságában folyik a Sárosd-Seregélyesi-vízfolyás, bár maguk a kemencék közel 1 km-re kerültek elő a jelenlegi vízparttól. Az edényégetők a felsorolt párhuzamokhoz képest a 24 http://boly.ekisterseg.hu/print.php?akt_menu=505 (Letöltés: 2015. 01. 12.) 25 MAKOLDI2011,206. 26 http://www.hnm.hu/hu/kiall/Exhibition.php?ID=88852 (Letöltés: 2015. 01. 09.) 27 TAKÁCS-VADAY 2004,9. 28 TAKÁCS 1995, 16. 29 TAKÁCS 1996, 335. 30 MOLNÁR-SÍPOS 2013, 30. 31 KVASSAY 2005, 255. 32 PAP 2013, 249-250. 33 VÁGNER 2002, 313. 94
