Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szücsi Frigyes: Avar kori temetők Nagyvenyimről. A Munkácsy utca - Fűzfa utcai, a határvölgypusztai és a járműjavítói temetőrészletek
.1____L Készt hely-Fenékpuszta,22 Kölked-Feketekapu A,23 Kölked-Feketekapu B, Kömye,24 Szebény,25 Zamárdi-Réti földek26 lelőhelyekről. A nagyvenyimi többrétegű vas-rézötvözet övgarnitúra a kora avar korra keltezhető, mivel mindegyik hasonló technikával készült és datálható párhuzama ebből az időszakból származik.27 Noha a korróziónyomok alapján meg voltunk győződve arról, hogy ezüstözött vagy ónozott öntött bronz övgarnitúrát tárunk fel a 28. lovassírban (VIII. t., XIII. t.), a restaurálást és a fémvizsgálatokat (ld. alább az appendixet) követően nyilvánvalóvá vált, hogy magas ólom- és óntartalmú bronzból készült övgarnitúrája volt a 20- 25 éves kora között elhunyt fiatalembernek. 4 laposindadíszes kisszíjvég, 1 laposindadíszes nagyszíjvég, 1 liliomdíszes szíjbújtató és 25 további veret alkotta, köztük propeller alakú veret, valamint különböző áttört és csüngős veretek. A nagy- és kisszíjvégeket a 8. század második felére kialakult egységes díszítőművészet, a késő avar geometrikus laposindás stílus jellemzi. A laposindás ornamentika szinte minden elemének pontos formai párhuzamaira lelünk a Mediterráneumban, de mennyiségi jellemzője mindenképpen jellegzetes Kárpát-medencei és avar sajátosság. Szenthe Gergely doktori disszertációjában megállapította, hogy a geometrikus laposindahorgokon alapuló ornamentika használata a Mediterráneumban csak az avar korszakot követő 9—11. században virágzott, ezért az avar kori példák kifejezetten modern jelenségként értékelhetőek.28 Nincs két teljesen egyforma késő avar övkészlet, így a n agyven y i mi vei teljesen azonos típusú és számú veretből álló övgarnitúrát sem ismerünk. Az egyes övtartozékokhoz viszont számos párhuzam lelhető fel szerte a Kárpátmedencében, amelyek teljes körű felsorolásától itt eltekintek.29 Míg a két lapból álló laposinda motívummal díszített nagyszíjvégeket (XXIII. t. 1) a 8. század második felében végig, és a 9. század elején is előszeretettel alkalmazták,30 addig a stilizált szív alakú indával díszített pajzs alakú veretek Jozef Zábojník szeriációs vizsgálatai alapján csak a 8. század harmadik negyedének végéig fordultak elő.31 A vésettponcolt liliomos mintázatú szíjbújtató (XXIV. t. 13) és a szintén vésett-poncolt díszű propellerveret (XXIII. t. 9) viszont már a 8. század utolsó negyedére, 9. század elejére utalnak.32 Az övgarnitúra tehát az SS III és az SS IV időszak elemeit egyaránt felvonultatja, de az előbb említett kései jellegzetességek, és a sírnak a temető szélén való elhelyezkedése alapján 780-800 közé való keltezést valószínűsíthetünk, eltemetésre legalábbis minden valószínűséggel ebben az időszakban került. Az avarok övviseletének szokásáról írott források nem állnak rendelkezésünkre, így a kutatás csak más területekről és/vagy más korszakokból ismert párhuzamokra támaszkodva fogalmazhatott meg bizonytalan következtetéseket. így merült fel — 7—8. századi kirgiz feliratok alapján —, hogy talán az avaroknál is élt a felövezés szokása, viszont annak pontos idejéről ugyancsak nincs adatunk. Többnyire a 14-16 éves kort valószínűsítik, de felmerült a 20 éves kor is (a gyerekek mellett előkerült övtartozékokat a családfő korai halálával és a gyerek korai felövezésével magyarázták).33 Mindenesetre a 28. sír 20-25 éves halottja esetében joggal gondolhatunk arra, hogy öweretei 5-10 évvel a halála előtt készülhettek (huzamosabb használatra utal a szíjbújtató mintájának kopottsága és az 5. veret csüngőjének hiánya (XXIV. t. 2.), amely még az öv sírba kerülése előtt letörhetett), ami a fenti — szeriáción alapuló — keltezés helytállósága esetén logikai érvként növeli a 780—800 közötti földbe kerülés valószínűségét. Az övviselet rekonstrukciója során a veretek sírbeli elhelyezkedésének viszonylag pontos dokumentációja ellenére is több kérdés felmerült. Ilyen kérdés a 18. csuklós verethez csadakozó kisszíj (29-1, 29-2 pitykékkel és a 6. kisszíjvéggel) elhelyezkedése a szíjbúj tatóhoz (19. mell.) képest. Azaz, hogy a kisszíj az övcsat és szíjbújtató között volt — ahogy a rekonstrukción látható (XIII. t. 4) — vagy a szíjbújtató másik oldalán, tehát a szíjbújtató és a 40. csuklós 22 Keszthely-Fenékpuszta 1966/44. sír, 1966/45. sír, 1971/83. sír (KISS 1996, 312.). 23 Kölked-Feketekapu A: 17. sír (KISS 1996, 24-25., Taf. 20.), 183. sír (KISS 1996, 60., Taf. 46.), 201. sír (KISS 1996, 63., Taf. 48.), 260. sír (KISS 1996, 76., Taf. 57.), 283. sír (KISS 1996, 82-83, Taf. 62.), 310. sír (KISS 1996, 88-89., Taf. 66.), 361. sír (KISS 1996, 101, Taf. 72.). 24 Kömye 149. sír (SALAMON-ERDÉLYI 1971, Taf. 26.; KISS 1996, 213.). 25 Szebény 170. sírjának vas szíjvége (GARAM 1975b, 99, Fig. 13). 26 Hivatkozza: KISS 1996, 312, Liste 14. 27 KISS 1996, 213. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: Cikó 167. sírjában egy bizánci típusú csattal együtt került elő a vas övtartozék. Garant Éva szerint a bizánci övcsatokat 568 és 670 között használták (GARAM 1975b, 99.). A 6. század végére, 7. század első harmadára tehető Kölked- Fektekapu B temető ötvös- és kovácsszerszámokkal is megtöltött 80. sírja (KISS 2001, 335, 345.). 28 SZENTHE 2012, 5-6. 29 A stilizált szív alakú indával díszített pajzs alakú, csüngőtagos veretek közeli párhuzamai megtalálhatóak Budapest, XXII. Vöröskereszt u. temetőjének 13. sírjában (NAGY 1998, Taf. 132. 7-12.) vagy' Budapest XXI. Csepel, Szabadkikötő temetőjének 9. sírjában (NAGY 1998, Taf. 122). Hasonlóakat publikált viszont Garam Éva jóval messzebbről is, a üszafüredi temető 582. (GARAM 1995, Taf. 210. 4—5.), 871. (GARAM 1995, Taf. 216. 12—13.) és 1221. sírjából (GARAM 1995, Taf. 220. 8—10.). Az egyik legpontosabb párhuzam is a távoli szarvas-Grexa-régi agyári temető 375. sírjából származik (JUHÁSZ 2004, Taf. XLIV.). A „pelta” alakú veretek és a „farkasfej” alakú kisszíjveretek (pitykék) pontos mása tárul elénk a felvidéki Ersekújvár/Nové Zámky temetőjének 176. sírjából (CIL1NSKA 1966, 278, Taf. XXXVI.), de hasonló, vésett díszű „farkasfej” alakúak láttak napvilágot például a délvidéki moravicai temető 154. sírjából (RICZ 1993, 174, 2. kép). 30 SPA III (FANCSALSZKY 2007, 119.), SS III (ZÁBOJNÍK 1991, 240, Typ. 50). 31 SS III (ZÁBOJNÍK 1991, Typ. 245). 32 SZALONTAI 1995, 127. 33 Ezzel kapcsolatban ld.: MEDGYESI 1992, 254-255. 25 I
