Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
5.5. Pengevastagság és szimmetria A penge felülnézetben lehet szimmetrikus és aszimmetrikus. Az avar kori baltafélék túlnyomó többségének pengéje felülnézetben szimmetrikus és az alábbi három változata figyelhető meg (4. ábra: 1—3):34 Seiest Frises: Avar kori balták, bárdok, szkénék, és fokosok. Baltafélék a 6—8. századi Kárpát-medencében—Awarenzeitliche Streitäxte und Beile. Äxte im 6—8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken — Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin 4. ábra 1. A köpűből induló szimmetrikus penge a nyaknál hirtelen, nagymértékben elkeskenyedik, majd a penge teljes hosszában, egészen az élig csaknem azonos vastagságú. Az avar korban ez jellemző a legkevésbé. Pl. Csákberény-Orondpuszta 71. sír. 2. A köpűből induló szimmetrikus penge a nyaknál enyhén elkeskenyedik, majd folyamatosan szűkül az él irányába. Pl. Budakalás-^-Dunapart 205., 223., 254. sír; Mosons^entjános-Kavicsbánya 30. sír. 3. A szimmetrikus penge nem válik el a köpűtől, vastagsága az él irányába folyamatosan csökken. Pl. Is^kas^entgyöny-Kincsesbánya; Mosonszentpéter-Kavicsbánya 205. sír (II/1. tábla); Mosons^entjános-Kavicsbánya 151., 218. sír. ' A felülnézetben aszimmetrikus pengék kifejezetten ritkák az avar korban, és két változatuk különböztethető meg (4. ábra:4—5): 4. A köpűből induló aszimmetrikus penge a nyaknál enyhén elkeskenyedik, majd folyamatosan szűkül az él irányába (pl. Budapest XXL Csepel-Háros 28. sír; Győr-Téglavetö-dűlő 74. sír; Nagypall-I. Határi-dűlő 41. sír). Hasonló, többnyire kismértékű aszimmetria többször előfordul (pl. Remete/Rímei), de ezt a készítés során fellépő esztétikai hibaként értékelem, és valószínűleg nincs összefüggésben a baltaféle funkciójával. 5. Az aszimmetrikus penge nem válik el a köpűtől, vastagsága az él irányába folyamatosan csökken. Ha ez a pengeváltozat az egyenes oldalán egy síkban van a köpűvel, akkor nagy’ valószínűséggel ács- és fafaragószerszámmal van dolgunk. Mindössze néhány darabnál figyeltem meg hasonló, fafaragószerszámra utaló kialakítást: Kaposvár-Foponár-Fészerlakpuszta, Morvas^entjános/Moravskj Ján (2 db), Szászsebes/Sebey 5.6. Köpű-formacsoportok A köpű a nyél beillesztésére szolgáló nyílást, azaz a nyéllyukat körülölelő rész. A köpük formai csoportosítása SZŰCSI 2012, 122. alapján készült, annak továbbfejlesztésével. 11 formacsoportot különböztettem meg, amiket „A”tól „K”-ig nagybetűkkel jelöltem. (5. ábra) A Lapos, fektetett téglalap vagy állított téglalap profilú köpű.35 A nyaktól legfeljebb rövid szakaszon ível, majd az x tengellyel párhuzamos vonalban halad. A köpű pengével ellentétes oldali vége az y tengellyel párhuzamos egyenest ír le. Csak fok nélküli baltaféléknél fordul elő. B Rombusz alakú, azaz alul-felül kihegyesedő köpű kalapácsfejjel. Kalapácsfejnek tekintem a kb. 1 cm-nél rövidebb, fokszerű nyúlványt. Kicsinysége miatt harcban zúzásra alkalmadan lehetett, tehát nem „klasszikus” fokként funkcionált. Ritkán előfordul 1 cm-nél nagyobb kivitelben, ezeket többnyire formai szempontok miatt tekintettem fok helyett kalapácsfejnek. C Rombusz alakú, azaz alul-felül kihegyesedő köpű hátsó nyéltámasszal. Értelemszerűen csak fok nélküli baltaféléknél. D ívelt oldalú trapéz alakú köpű.36 E Nyéltámaszos köpű.37 Értelemszerűen csak fok nélküli baltaféléknél. F Hengeres köpű: fokosoknál és fok nélküli baltaféléknél egyaránt. 34 A honfoglalás kori baltaféléknél ugyanez a helyzet, Id. PETKES 2006, 24. 35 Szúkebb a SZŰCSI 2012-ben leírt A köpűformánál („egyenes köpűkialakítás”), mert számos akkor az A köpűformához sorolt baltafélét átsoroltam az I (ovális) köpűformába, ami jelen tanulmányban már nemcsak a fokosok köpűjekent, hanem fok nélküli baltafélék köpűiként is értendő. (SZŰCSI 2012,122.) 36 A SZŰCSI 2012-ben meghatározott D köpűformánál („az éllap felől - értsd a nyaktól - a köpű végéig felül enyhén, alul határozottan kiemelkedő köpűkialakítás”) tágabb értelemben használom. (SZŰCSI 2012, 122.) 37 SZŰCSI 2012-ben: E - „Az éllap felől - értsd a nyaktól - a köpű végéig alul-felül egyaránt fokozatosan megnyúlt köpűkialakítás”. (SZŰCSI 2012, 122.) 119
