Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Rácz Piroska: Nők az egészségügyben - Csutka madám és Mici néni életútja a XX. század első feléből
Alba Regia 41. (2012) csecsemőhalandóság csökkentésében, mert a mesterségesen táplált csecsemők halálozási aránya — a szakszerűtlen táplálás miatt — jóval magasabb volt, mint az anyatejjel tápláltaké. 1927 és 1940 között a Stefánia Szövetség párhuzamosan működött a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálattal, mely az állami szervezésű Országos Közegészségügyi Intézet keretein belül működött, céljai között szintén szerepelt az anya- és csecsemővédelem, s ápolónői valamint védőnői tanfolyamokat is indított. A két szervezet többször is illetékességi, illetve nézetbeli vitába keveredett. A Stefánia Szövetség, bár alapvetően társadalmi szervezetként működött, 1925-től állami átruházott hatáskörrel rendelkezett, így saját jogkörének megcsorbításaként értékelte az állami védőnőképzés beindítását. Más volt a két szervezet egészségvédelmi koncepciója is. A ’30-as évek központosításra törekvő, az állam ellenőrzési szerepét növelni kívánó politikája végül a Zöld Keresztnek kedvezett. 1941-ben a Stefánia Szövetség és a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat egyesült. (A Stefánia Szövetség tulajdonképpen az állami támogatás folyamatos csökkenése következtében ellehetedenült, s a működése alapját képező anya- és csecsemővédelmi intézményrendszert, valamint orvosi és védőnői karát átadta a Zöld Kereszt számára.)4 1949-től az ápoló- és védőnőképző iskolák irányítását a Népjóléti-, 1951-től az Egészségügyi Minisztérium vette át. Az ápolónőképzéshez hasonlóan megalakultak az állami szakiskolák, később az egészségügyi szakközépiskolák, az 1970-es évektől kezdve pedig a felsőfokú képzés is beindult.5 KÉT ÉLETÚT Balla Ilona életútja6 (1880—1954) Balla Ilona Vácon született 1880. február 12-én vagy 13-án.7 Korán férjhez ment Kohári Géza zenekarmesterhez. Tizenkilenc évesen szülte első gyermekét, Kohári Máriát.8 Egy év múlva férje meghalt, s az eddig jómódban és kényelemben élt fiatal özvegy — ki időközben szüleit is elvesztette -, minden támasz nélkül maradt. Gyermekét kénytelen volt idegen családnál neveltetni, mert dolgoznia kellett, s nem volt a közelben hozzátartozója, akire rábízhatta volna. Elvégezte a vöröskeresztes ápolónői tanfolyamot, s Miskolcon, majd Korompán dolgozott ápolónőként. Korompán készült egyik fényképe (1. kép), melyen vöröskeresztes ápolónői egyenruhában látható, a fénykép hátulján saját kezű írás: „Krompach. 904. VII/30-án”.9 1904-ben került Ózdra, dr. Uthy István kórházi sebész főorvos mellett dolgozott műtősként. 1906-ban másodszor is férjhez ment Csutka Istvánhoz, aki az ózdi vasgyár dolgozója volt. Házasságukból két gyermek (Ilona, István) született, akik azonban mindössze pár hónapot éltek. 1908-ban szerzett a kassai m. kir. bábaképző intézetben oklevelet (ez az okmány sajnos nem található a családi iratok között), s még ebben az évben megbízást kapott a Rimamurány-Salgótarján Vasmű Részvénytársaságtól mint társulati szülésznő. A kinevezési dokumentum alapján körzetébe tartozott Ózd-Kisfalud, Kőalja és Sajóvárkony eleje; havi bére 20 korona volt. (2. kép) Az I. világháború alatt az ózdi ideiglenes hadikórházban ápolónőként dolgozott dr. Korányi Árpád vezetőorvos mellett. (3. kép) 1922-ben az ózdi gyári kórház10 11 szülészeti osztállyal bővült, s itt kapott beosztást. Valószínűleg a kórházban eltöltött évekből származhat az a fénykép, amelyen szülésznői egyenruhát visel. (4. kép) Középen áll Csutka Istvánné Balla Ilona; baloldalt Szabó Sára védőnő (később Ózd díszpolgára); jobboldalt Németh Zsigmondné főnővér, tejkonyhavezető.11 1927-ben a Rimamurányi Társpénztár vezetősége „22 évi kifogástalan, odaadó és hűséges szolgálata után főszülésznői címmeljutalmazna”. 4 KISS 2004, 107-137. 5 KAPRONCZAY 2001, 167-168. 6 Balla Ilona életrajzát az ÓZDI NEMZETI ÚJSÁG 1938. április 17-ei számában megjelent újságcikk alapján állítottam össze, s kiegészítettem családom tulajdonában lévő dokumentumok adataival. 7 A születés időpontjaként a kereszdevélben febmár 12-e, a halotti anyakönyvi kivonatban február 13-a szerepel. 8 A Kohári név különböző írásmódjaival találkoztam a dokumentumokban: Kohári, Koháiy, Kohár. Utólag nehéz eldönteni, melyik lehet az eredeti írásmód. leggyakrabban Kobáriként szerepel. 9 Krompach: Korompa német neve. 10 Ez még az ózdiak által „régi kórházként” emlegetett, azóta lebontott épület volt, mely egykor a mai buszpályaudvar melletti gyújtói posta helyén állt. (Nagyanyám, Jeszenák Lászlóné közlése.) 11 Jeszenák Lászlóné közlése. 127
