Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
KÖZLEMÉNYEK - MITTEILUNGEN - VARRÓ ÁGNES: Nepomuki Szent János kultuszának emlékei Fejér megyében p. 133
Alba Regia 35. 2006 VARRO AGNES NEPOMUKI SZENT JÁNOS KULTUSZÁNAK EMLÉKEI FEJÉR MEGYÉBEN Az 1340 körül a Dél-Csehországi Nepomukban született és 1393-ban Prágában mártírhalált szenvedett pap, egyházjogász, a prágai székesegyház kanonokja, Nepomuki Szent János tisztelete és kultusza még boldoggá és szentté avatása előtt, már a 17.század végén osztrák kezdeményezésre indult meg és hódított egész Közép-Európában. Tiszteletének fénykora a 18.század, különösen annak második fele volt. Univerzális szentként tartjuk őt számon: Csehország, a Bánát, a Csallóköz védőszentje, a Habsburg dinasztia házi szentje, a jezsuita rend égi patrónusa, továbbá számos betegség ellen óvó szent, a gyónási titok és a jó hírnév megőrzésének, az engedelmességnek példaképe. Ez utóbbi érdeme alapján illeszkedett Bécs politikai törekvéseinek szellemi eszköztárába a tekintetét az égi hatalom felé emelő, a karján a feszületet átadó szeretettel néző, vagy a mutató ujját a szája elé tartván a hallgatásra intő, szobrokban testet öltött alakja. Nepomuki Szent János Magyarországon is a legnépszerűbb szentek között foglalt helyet. Kultuszának valamilyen tárgyiasult megnyilvánulásával majdnem minden katolikus településen találkozhatunk. E kultuszemlékek feldolgozása, dokumentálása a szakrális kisemlék kutatás feladatai közé tartozik. Az alábbiakban Fejér megye területén végzett, Nepomuki Szent János szabadtéren, közterületen álló szobraival összefüggő kutatási eredményeimet foglalom össze. Ehelyt nem foglalkozom a középületek falfülkéiben elhelyezett szobraival és a tiszteletére emelt kápolnák, templomok kultusztörténetének vizsgálata szintén további kutatásokat igényel. Területünkön 2002 első félévében összesen 28 önálló, szabadtéren álló Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral találkozhatunk. A 18-19.századi canonica visitatiók tanulmányozása alapján a jelzett időszakban meglévő emlékek száma nagyságrendekkel meghaladta a mostanit. A települések 80 százalékában említés történik valamilyen tiszteletét kifejező szakrális tárgyról vagy építményről: például harangról, mellékoltárról, képről, templomi zászlóról, kápolnáról, kő vagy fémszoborról. 1 Ha csupán a napjainkra megmaradt szobrok mennyiségét nézzük, a megye 106 településéből annak majdnem egyharmadában áll a szent szobra, elsősorban a Duna-vonala mellett (Dunapentele, Rácalmás, Adony, Ercsi), továbbá a Sárvíz és a Malom csatorna mentén (Vájta, Cece, Alap, Soponya, Szabadbattyán), ezen kívül a Velencei tó partján, a megye északi felén pedig elsősorban a német nemzetiségek lakta településeken (Mór, Pusztavám, Vértesboglár) vagy az egykori jezsuita birtokok területén lévő falvakban, (Perkáta) általában patakok partjánál. A török alóli felszabadító csapatok után a területre érkező jezsuiták égi patrónusukként tisztelték Nepomuki Szent Jánost. Az ő tiszteletére emelték 1744 és 1751 között Székesfehérváron a Fő utcában álló templomukat is, amelyről Bálint Sándor írja, hogy a legszebb hazai Nepomuki Szent János templomunk (Bálint 1977, 380.). A templom mellett lévő kis utcácska pedig a Szent János köz nevet viseli, ami szintén a szent jelentőségére utal. Itt említem meg, hogy Székesfehérváron a Malom csatorna lefedésé1 Munkám során felhasználtam az Egyházmegyei Levéltárban található Kuthy István plébániatörténeti kéziratait, melyben a 18-19. századi egyházlátogatási jegyzőkönyveket dolgozza fel. 133
