Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Izinger, Katalin: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészkönyv-gyűjteménye. XXXIII. p. 159–218. T. I–V.

II. NYILATKOZATOK MŰVÉSZEK A MŰVÉSZKÖNYVRŐL Kutatásom során néhány művésznek - akik kiállítottak Székesfehérváron, és műveik a gyűjteményben megtalálhatók - levelet küldtem, és arra kértem őket válaszoljanak körkérdésemre. Főként az érdekelt, hogy honnan, a képzőművészet mely egyéb területeiről érkeznek a könyvművészek, hogyan kezdtek ezzel a médiummal foglalkozni, illetve, hogy miért találják a műfajt vonzónak. A visszaérkezett válaszokból egy kis szöveggyűjteményt állítottam össze, amelyet alább közlök. Kurt Johanessen: „Egy finom módja annak, hogy egyes személyekkel kommunikáljak. Sok lehetőséget találok abban, hogy szövegekkel és/vagy képekkel dolgozzak. Korábban performansz munkáimat egyszerű katalógusokban dokumentáltam, azt hiszem, ez volt az, ami a könyvekhez közel vitt." Linda Landers: „Mindig is voltak vázlatkönyveim, saját költői megjegyzéseimmel, jegyzeteimmel, tehát még mielőtt megismertem a médium képzőművészeti alkalmazását, magam már évek óta létrehoztam egyfajta könyvet. Úgy érzem, a könyv és a művészet bennem összekapcsolódik, hiszen a legtöbb műalkotást könyvekben láttam először. A könyv nagyon fontos médium: a művészet hordozója, közvetítője." Louise McCagg: „A müvészkönyv számomra a kifejezés egyik eszköze, mint a ceruza, a fém... Könyveimet azzal a vággyal készítem, hogy valakinek szavait megőrizzem, emlékezetbe véssem, vagy hogy megragadjak valamit, amit a szavakkal kapcsolatban érzek, és olyan formában adjam vissza, hogy másokban is ugyanazt a gondolatot vagy érzést keltsem." Roberta Lavadour: „Kielégítőnek tartom a tényt, hogy ezt a műfajt szélesen értelmezik, rengeteg anyaggal és technikával való kísérletezésre ad lehetőséget.... Már hosszú ideje készítettem könyveket, mikor észrevettem, hogy komoly művészek alkotnak ebben a műfajban. Az emberek a legkülönbözőbb területekről érkeznek a müvészkönyvekhez: egyetemi képzőművészeti és könyvtárosi tanulmányokkal, a zine kultúrából, a kézművesség felől..." Stephen Mumberson: „Azért érdekel ez a műfaj, mert lehetőséget kínál a művész és a néző közötti intim élményre. Eredetileg festő vagyok, formáimat és megközelítésemet ez nagyban meghatározza. Szeretnék nyomtatott könyveket létrehozni, de ez a technika meghaladja lehetőségeimet. Tehát jelenleg minden könyvem egyedi. Szeretek ragasztott nyomatokkal, fényképekkel és újrafogalmazott szövegekkel dolgozni; humor, félelmek, a mindennapi élet és naplótöredékek adják a témát. Szeretem a különböző alszövegek összetételét. A nézőt nem mély gondolatokkal akarom lefoglalni, hanem reakciót kiváltani belőle a szöveg és a kép vizuális kavalkádjával. A szín, a formai felépítés és az anyagok a művészkönyvet olyan világba viszik, mely a festészet, a printek és a szobrászat között van. A fizikai létük, a vizualitás éppoly fontos, mint a tartalom." Evelyn Eller: „1982 óta készítek művészkönyveket. Papírkollázsból készült munkáimnak természetes eredménye a könyv-formátum használata. Ideális forma emlékeimről, utazásaimról, a nyelvről és a természetről alkotott gondolataim kifejezésére. Korábbi könyveim témája: a tájat mozgás közben látni, ennek megfelel a harmonika formátum, mely azt sugallja, a tájat egy mozgó járműből nézzük. Sok könyvem foglalkozik kommunikációval és a nyelvvel, gyakran használom különböző írásrendszerek képeit; zene, matematika, braille írás. Könyveim hagyományos könyvformátumúak, valamint szobrászi és innovatív formák. Készítettem néhány alacsony példányszámú könyvet, de előnyben részesítem az egyedi könyvmunkákat." Anna Boschi: „Azért érdekel a művészkönyv-müfaj, mert kreatívnak és érdekesnek találom gondolataimat, érzéseimet a könyvön keresztül kifejezni. Talán mert a könyv gyerekkorom óta kísér az életben, a könyv a tudás és tanulás helye. A nyolcvanas években kezdtem készíteni őket, mikor a mail art kapcsán különböző müvészkönyv projektekkel ismerkedtem meg. Könyveim könyvtárgyak, mert különféle anyagokból, újrafelhasznált anyagokból, ready-made-ekből készítem őket." Barabás Márton: „Festő szakon végeztem, a képek mellett folyamatosan készítettem szobrokat. A 80-as évek elején részt vettem a Csepeli Papírgyár Klubjában rendezett, a papírral mint a művészet közvetlen alapanyagával foglalkozó tematikus kiállításon. Szóval a papírmasszával hamarabb találkoztam, mint a könyvtárggyal." Fernanda Fedi: „A müvészkönyv két csodálatos területet kapcsol össze, a költészetet és a képzőművészetet (festészet/szobrászat)" Carla Bertola: „Minden könyv - „normális" könyv - elsősorban egy tárgy, melyet kezünkben fogunk és nézünk az olvasás előtt és közben. Szeretem érezni a papír érzéki üzenetét, a papír illatát, a finom hangot, melyet lapozáskor ad. A müvészkönyv mindez felerősítve. A művész saját kezével készíti el saját könyvét. Számomra ez a kommunikáció módja, szavak nélkül. író vagyok, de vannak gondolatok, melyeket nem lehet leírni. A könyvtárgy „olvasója" a kezén keresztül érzi az üzenetet, finoman érintve a könyvet, ahogyan egy szeretett tárgyat vagy régóta várt barátot megérintenénk." Gloria G. Persiani: „Szeretem az átlátszó anyagokat, mert a transzparencia az önvizsgálatot, álmokat, megfoghatatlan és mulandó dolgokat szimbolizálja." Mario Bizarri: „Festő vagyok és a művészkönyv-készítés csak egy része tevékenységemnek. Munkáim általában humorosak. A müvészkönyv számomra hobbi, ha vicces tárgyat találok, akkor készítek valamit." 218