Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 32. 2002 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2003)
Szemle – Rundschau - Fitz Jenő: Augustustól Attiláig. Élet a magyar limesen. (Von Augustus bis Attila. Leben am ungarischen Limes). p. 103.
SZEMLE - RUNDSCHAU Alba Regia, XXXII, 2002 FITZ JENŐ VON AUGUSTUS BIS ATTILA. LEBEN AM UNGARISCHEN LIMES. Stuttgart, 2000, 131p.- Ausstellungskatalog. Budapest, 2000, 44 p. Az igényesen kiállított katalógus Baden-Württemberg három városában, Konstanzban, Heidelbergben és Aalenben bemutatott kiállítás látogatói számára ad áttekintő képet Pannoniáról. A tájékoztató fejezeteket, amelyek a provincia történetét, a katonai védelem kérdéseit, a gazdasági élet, jellegzetességeit, valamint a temetkezési szokásokat foglalják össze, gazdag és sokoldalú képanyag egészíti ki, kiemelkedő jelentőségű tárgyak, térképek, alaprajzok, rekonstrukciók. A kiállított tárgyak jegyzékét külön füzet tartalmazza. Sajnos, a közölt képek és a katalógus között nincs kapcsolat (az utóbbi nem hivatkozik a katalógus számokra, ami a tárgyak azonosítását nehézkessé teszi). A közölt képek és dokumentációk gazdagsága a laikus kiállításnézők előtt bizonyára elfedik azokat az ellentmondásokat, amelyek a mondanivalóban, a leletanyag összeállításában szembetűnők. Ezek mindjárt a kiállítás címével és vele ellentmondásban lévő alcímével kezdődnek. Augustus alatt semmiféle dunai limes nem létezett, nemcsak magyar területen, másutt sem. De a katalógus tartalma nem hagy kétséget a felől, hogy az egyes fejezetekben nemcsak a limesről és annak közvetlen hátteréről van szó, de Pannónia belső városairól, településeiről is, a nagybirtokokról, azaz a magyarországi pannóniai élet különböző, nemcsak a limeshez kötődő vonatkozásairól. Talán éppen tekintettel Attilára való hivatkozásra - a római világban meghatározó változást hozó IV/V. század több teret érdemelt volna. A különböző fejezetekben feltűnő leletek (fibula, üveg, mázas kerámia) a megváltozott kort nem reprezentálják. A kiállított tárgyak összetétele még a szöveggel is ellentmondásban van. A kiállított tárgyak - úgy tűnik -, elsősorban a magyar múzeumi gyűjteményeket reprezentálják. Nagy többségük a Nemzeti Múzeumból való, de Aquincum mellett többékevésbé helyet kapott a többi dunántúli gyűjtemény is. A Nemzeti Múzeum gyűjtő területe mindenkor az országhatárhoz igazodott. Anyagának válogatását ezúttal sem a mai magyar határok szabták meg. A Drávától délre eső pannóniai területről egész sor tárgy került felvételre (Nr. 46, 93, 94, 150, 155, 160), olyan is, amely attól északra is előfordul (a Dunai lovasistenség ólom reliefjének azonos példányát Intercisából és Gorsiumból is számon tartjuk). Ezek a tárgyak, ha a mai magyar //mezhez nincs is közük, mégis pannóniai darabok. De milyen meggondolásból keveredtek a válogatásba dáciai leletek (Nr. 51, 71, 158, 161.)? A katalógusban tíz térkép ad áttekintést az egyes fejezetekben említett jelenségekről. Ezek közül kilenc egységes formában közli Pannoniát és a szomszédos területeket, a tizedik az úthálózatot adja, a többitől eltérően (helyesen). A feltüntetett római helyiségek névadásában mutatkozó sajátságok (ld. „Gorsium? Tác?" cikkemet az Alba Regia XXX, 2001 évfolyamában) mellett elsősorban a Caracalla-féle provinciahatár megvonása kíván említést. A kutatásban már jó ideje vitatható volt a határnak itt közölt vonala: a közvetlenül Brigetiotól nyugatra meghúzott határvonal azt jelentené, hogy a Brigetioban állomásozó legio háttérterülete a határmódosítás után Pannónia Superiorhoz került volna. Ez akkor sem lenne elképzelhető, ha nem lennének bizonyítékok az ellenkezőjéről. A határ módosításáról szóló cikkek (Mócsy, AErt, CIII, 1976, 29-33.; Fitz, Alba Regia, XVI, 1978, 71-86.; Fitz, Alba Regia, XXIX, 2000, 160-161.) érveit a kutatás nem cáfolta, az újabban előkerült mérföldkövek egyértelművé tették: Mogetiana körzetében az útjavítások az alsópannoniai helytartó hatáskörébe tartoztak. 109
