Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Bor Kálmán: A hajdani adonyi pravoszláv templom régi nyomtatott szerkönyvei Székesfehérvár gyűjteményeiben. p. 23–34.
Alba Regia XXXI, 2002 BOR KÁLMÁN A HAJDANI ADONYI PRAVOSZLÁV TEMPLOM RÉGI NYOMTATOTT SZERKÖNYVEI SZÉKESFEHÉRVÁR GYŰJTEMÉNYEIBEN 1 A Szent István Király Múzeum régészeti, képző- és iparművészeti gyűjteményei mellett könyvtárában is értékes műveket őriz, amelyek közül 1997-ben sikeres kamarakiállításon 91 művet bemutatott a látogatóknak. Nem sokkal ezután derült ki, hogy a könyvtár raktárában további ritka és becses művek rejtőznek, cirill betűs szláv nyelvű kéziratos és nyomtatott könyvek, valamint görög nyelvű kiadványok, valamennyi a keleti rítusú ortodox egyház szerkönyvei. A könyvegyüttes minden darabjának első oldalán megtalálható a mai Múzeum jogelődjének, a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeum körpecsétje, annak közepén kézzel írva ugyanaz a szám, évszámmal törve: 567/1913. A leltárkönyvben az e számnak megfelelő rovat bejegyzései szerint az adonyi „görög és szerb egyház" régi szertartáskönyveit az Adonyban lakó Gémesi Károly adományozta a Múzeumnak. A leltárkönyv 30 könyvet említ. Közülük ma 22 van a Múzeum tulajdonában (2 kéziratos és 20 nyomtatott). 1 kéziratos és 1 nyomtatott mű van a Katolikus Püspöki Könyvtár állományában, ahova az előbbi gyűjteményből került a rajtuk található bélyegző és leltári szám tanúsága szerint. A hiányzó 6 könyv jelenlegi lelőhelye ismeretlen. Tudjuk, hogy a szerb paróchia Adonyban már 1885ben üresen állt. A templomot 1877-ben felújították, de pap már nem működött benne. A hívők lelki gondozását a Csepel-szigeten fekvő, közeli Lórév község papja látta el mint adminisztrátor. Az adonyi templom 1944/45 telén a harcokban megsemmisült. Nem tudjuk, hogyan kerültek Gémesi Károly hoz ezek a ma Székesfehérváron őrzött könyvek. Az utókor hálás lehet neki, mert jó helyre, a Múzeumba vitte, ahol biztonságba kerültek és - még ha A hajdani adonyi templom Székesfehérvárra került kézírásos szerkönyveit leírta Stefanovic Dimitrije, Tri cirilska rukopisa nekadasnje pravoslavne crkve и Adonju. Studia Slavica, 46. (Budapest) 2001. 219-269. néhány el is kallódott az idők során - megmaradtak az utókornak. A szerző közleményében az adonyi könyvegyüttes nyomtatott könyveit írja le a szakirodalomban szokásos szabályok szerint. Közli a kötetek lapjain megőrzött, a tulajdonosok és használók kezétől származó bejegyzéseket. A bejegyzések alapján igyekszik felderíteni a könyv vándorútjának állomásait. A 7 cirill betűs kiadvány közül 1 ősnyomtatvány, azaz a XV. században készült, 5 a XVI., egy pedig a XVIII. században. A 14 darab görög nyelvű könyvet a XVIII. században nyomtatták. A hajdani adonyi szerb pravoszláv templom Székesfehérvárra került könyvei mintegy keresztmetszetét nyújtják, a déli szláv nyomtatástörténet jelentős szakaszainak és egyúttal segítenek fogalmat alkotni arról, milyen módon, milyen forrásokból alakulhatott ki egy-egy templom „könyvtára". CIRILL BETŰS KÖNYVEK I. Oktoih Prvoglasnik. Cetinje 1494 Az oktoih a keleti egyház talán legfontosabb és a leggyakrabban használt szövegeinek gyűjteménye. Fohászokat és himnuszokat tartalmazó nyolc fejezetét a hagyomány szerint két részre szokták tagolni: 1-4. prvoglasnik, 5-8. - petoglasnik. Ez az ősnyomtatvány első terméke annak a műhelynek, amely elsőként készített cirill betűs könyveket a déli szláv 31
