Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.

1896, Pozsony vármegye, 186; SPNS 1969, 316; Szönyi 1933, 200), a résablaktípusokra: 10/2 - Szászsebes (ibid.; Entz 1974, 202; Drägut 1976, 270) 10/3 - Miskolc, Jakabfalva (cs), Nógrádsáp, Cserhátsurány, Kassa, székesegyház, stb., 10/4,5: Garamszentbenedek (1380 körül) (Entz 1974, 202) 10/6 - Püspöki, Szászfenes, Segesvár, stb. vagy a berhidai lekerekített, két csúcsíves, orrtagos osztással díszített ablakra (1211; 10/7) (Marosi 1975, 129). A korszak jellegzetes darabjai az orrtagos stílushoz tartozó példányok: Szmrecsán, 1380 körül (Myskovszky 1893, 151; SPNS 1969, 135) 244l-es, (10/8), a 10/9-es típus Szakolcán (1372 után) (SPNS 1969, 103), Felsőregmecen (122l-es, 244l-es) Szőnyi 1933, 22) és Csüktörtökön fordul elő. Az orrtagos stílushoz kapcsolható a máriavölgyi, 1377 körül készített 132l-es ablak (10/10) (Borovszky 1896, 1896, Pozsony vármegye, 88; SPNS 1968, 294) és az eceli 123l-es albka (10/1 1) (Drägut 1976, 40), amelyekben szív-forma látható. Továbbfejlődnek az egy-egy ablakban megjelenő kőrácsrendszerek. Ezekben továbbra is ívháromszögek, körök, ívnégyszögek alkotják a másodlagos primert, (az egész rendszer kerete maga az ablakkeret), de megjelennek a díszítésrendszer szerves részeként a halhólyagok is: Garamszentbenedek 1380 körül (Entz 1974, 202); lilies, 121 l-es 153l-es (11/1-3). Buda, Nagyboldogasszony templom 6531-es, 1370 körül (Csemegi 1955, 59-110); (1 1/4), Eperjes 2442-es, 622l-es, 1391-től (Divald 1902, 387; Iványi 1918, 127; Kahoun 1967, 90; SPNS 1968, 559; Szőnyi 1933, 197); (11/5, 6). A 2432-es brassói ablakban (Fekete templom) már az ívek áthatásos változatát látjuk (11/7) (Entz 1974, 209; Láczay-Fritz 1929, 26; Szőnyi 1933, 196). A 2462-es ablak köríveiben három karéj ül (11/8). A 11/9-es ábra 153l-es Máriavölgyből származó ablakához (Borovszky 1896, Pozsony vármegye, 88; SPNS 1968^ 194) hasonlóan a brassói karéjokban is további orrtagok vannak. Az eperjesi 6531-es ablak ívnégyszöges halhólyag variációja 1391 körüli készítmény (11/10) (Divald 1902, 387; Iványi 1918, 227; Kahoun 1967, 90; SPNS 1968, 559; Szőnyi 1933, 197). A század végén is kedvelt forma a primerek hármas elosztása. Most azonban csaknem dominálóvá vált a halhólyagok használata. A hármas primerelosztásu ablakok a következők: Garamszentbenedek (2431, 2351, 2441, 2451; 1380 körül (Borovszky 1896, Pozsony vármegye, 88; SPNS 1968, 294) (Entz 1974, 202) 12/1), Máriavölgy, 1377 körül (2431, 2441; 12/2, 1211; 12/3,) Eperjes 1391 (Divald 1902, 387; Iványi 1918, 127; Kahoun 1967, 90; SPNS 1968, 559; Szőnyi 1922, 197); 2431; 12/4, 2411, 12/7, 2451; 12/8, 1531; 12/9, 6231; 12/12. Mátraverebély (1380-1400) (Czeglédy-Koppány 1969, 32-43; Dercsényi 1954), 1531; 12/5, Pelsőc, 6121 (Kováts 1942, 241; SPNS 1968, 475; Technika (2) 1940, 44); 12/6, Buda, Nagy-boldogasszony templom (1370 körül (Csemegi 1955, 59-110)6111 és 6121; 12/10, 11, Pozsony ferences templom (1361 után) (Entz 1974, 204; SPNS 1967, 191), 6531, 6121; 12/13, 6131, 6151, 12/14. Iváthatásokkal, ívnégyszög díszes osztászáródás fölötti körben négy karéj ül az eperjesi 111 l-es ablakban (12/15). A mártonhelyi ablak négykaréjos kör primerje csúcsíves, orrtag nélküli osztászáródás fölött van. Készítési ideje 1392 (Dercsényi 1943, 166; Entz 1974, 203) (12/16). Körbe zárt három karéj látható a máriavölgyi templomban (1377 körül, 1221), Eperjesen (1391, 3515), ehhez hasonló lehetett a pozsonyi klarissza templom toronyablaka is. A harmadik ilyen típusú ablak Y-alakban helyezkedik el. (Segesvár 3622 A és Brassó (1271) ablakai 13/1-3). Ivháromszögbe zárt primer motívumok Kisszeben 1331-es 1531-es (Kovacovicová 1957, 173-179; APNS 1969, 74; Szőnyi 1933, 204), valamint Segesvár kolostortemplomának 22l-es (Drägut 1976, 275) ablakában vannak (13/14). Ehhez hasonló az eperjesi (1391 körül, 2311es) ablak (13/5). A szászsebesi templom (1382 előtt) Drägut 1976, 270; Entz 1974, 202; Szőnyi 1933) 123l-es és 1 13l-es ablakában halhólyag variációk vannak (13/6, 7). A garamszentbenedeki ablakok (2321, 2331, 2421 és 2431) 1380 körüliek (13/8). A 13/9-es típus csaknem mindenütt előfordul: Mártonhely; 1492, Szmrecsán; 1380 körül, Bakabánya 1400 körül (Borovszky 1896, Hont vármegye. 29; SPNS 1968, 581), Igló. Hasonlóan sok helyütt megjelenik a 13/10-es típus: Máriavölgy 1377 körül, Ecel, Sopron, bencés templom, Keszthely; 13671400 között, Szászsebes, kápolna, Segesvár, vártemplom, Pozsony-szentgyörgy (Borovszky 1896, Pozsony vármegye, 221; SPNS 1967, 528), Mártonhely; 1392, Brassó, Fekete templom. Az eperjesi toronyablakok (1391-bői) bélletében még oszlopocskák láthatók (13/11). A mártonhelyi 1392-ben alapított templom ablakában három karéj látható primer nélkül (36222-es; 13/12). Az egyik eperjesi toronyablakban ívháromszög van (13/13). Talán a leghétköznapibb formák egyike a 13/14-es: Ecel, Pozsony, klarissza templom (SPNS 1967, 194) Alsódiós, Nagymuzsaly, ref. templom és Brassó, Fekete templom ablaka is ilyen. A 13/15-ös típus Eperjesen látható (621 l-es, 1391 után). Pelsőc templomának XIV. sz. végéről származó ablakában két Ívháromszög a keretmotívum (13/16) (Kováts 1942, 241; SPNS 1968, 475; Technika (2) 1940,44). Kör primeres ablakaink közül a szászsebesi halhólyagos (1382 előtt, 112 l-es) 14/2. A másik két szászsebesi ablak díszítése rendhagyó 111 l-es, 121 l-es; 14/3, 4). A 14/5-ös típus a 2512-es 1367 és 1400 között készült keszthelyi rózsaablak (Koppány-Péczely-Ságil962, 21-23). A 14/6-os típus az orrtagos megoldású 123l-es 1342 és 1382 között készült almakeréki körablak (Möller 1929, 14). A 362l-es szászsebesi körablakban négy halhólyag forog (14/7). 133