Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 26. 1989-1992 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1997)

Tanulmányok – Abhandlungen - Pásztor Emília: Frühbronzezeitliches Urnenfeld in der Flur von Kisapostag. p. 13–59. t. I–XII.

2008. ÁPRILIS 21., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG WWW.NOL.HU 22 • Navigáció: a mobilok partraszállása Miközben egyre extrább navigációs eszközöket és programokat tesznek a felhasználók elé a különböző fejlesztőcégek és a készülékgyártók, lassan ébredezik a mobilipar is. Bár az első próbálkozásaikat nem koronázta túl sok siker, nem kell jóstehetség ahhoz, hogy megállapítsuk: óriási üzlet lehet a telefonba épített navigáció. Varga G. Gábor Négy éve is van már, hogy megjelentek az első, okos telefonokra készített navigációs alkalmazások: külön telepíthető szoftverrel, külső, bluetooth-kapcsolatot használó GPS-egységgel volt teljes a rendszer. Legalábbis műszaki értelemben, mert az anno Wayfindernek hívott szolgáltatás nem okozott túl sok örömet a felhasználóknak. Az adatbevitel nem volt egyszerű feladat, ráadásul még tetemes mobilszámla is keletkezett, mert a készülék GPRS-kapcsolatot - azaz mobiltelefonost használva folyamatosan adatokat töltött le a szolgáltató központi szerveréről. Közben megjelentek a kézi számítógépre, illetve a navigációs célkészülékekre (PNA) fejlesztett navigációs szoftverek, vagy épp a készüléket és szoftvert együtt fejlesztő Garmin és Tomtom termékei, hogy csak a legnépszerűbbeket említsük. A népszerűség láttán TKaptak észbe a mobilgyártók: ha már úgyis egy kézi készülékkel navigálnak a felhasználók, miért ne lehetne ez pont a telefon? Elkezdték tehát a fejlesztéseket, melyek manapság öltenek használható formát. Lassan két éve, hogy bemutatták a Nokia ma is futó N95-ÖS modelljét, az első telefont, amelyben beépített GPS-vevő volt saját navigációs szofverrel. A különbség azonban az eddigiekhez képest nem az eszköz típusa, hanem a szolgáltatásról alkotott filozófia volt. Fizetni ugyanis nem egyetlen szoftverért kell: az alapszoftver ingyenes, ám a térképek letöltéséért, illetve a hangos navigációért már plusz fizetni kellett - és kell ma is annak, aki így használja. Az első szériás N95 és a szoftver működése nem volt zökkenőmentes, ám a program újabb generációja és az újabb készülékek már egész jól működnek, Erre bizonyság a legújabb, Navigator típusú készülék, amelyik már a gyalogos navigációt is támogatja, és amelyet az idén mutattak be a barcelonai szakvásáron. A szolgáltatás persze manapság is kap kritikát bőven: a felhasználók a térképekért és a hangnavigációért fizetendő licencdíjat sokallják, amely 50-80 euró országonként, míg a szakma amiatt ostorozza a fejlesztőket, hogy a készülék folyamatos adatkapcsolatot tart fent, amíg működik a navigáció: ez ugyanis további forgalmi díjakba kerül. Kátai Attila, az iGo-t fejlesztő Nav N Go tartalomfejlesztési igazgatója még tavaly nyilatkozta lapunknak, hogy szerinte a jövő a havonta törlesztő fizetés lesz. - A felhasználók szívesebben fizetnek ki a licencért havi egy-két eurót, mint egyszerre nyolcvanat. így spórolni HIRDETÉS is tudnak, hiszen bizonyos országokért csak akkor kell fizetni, amikor az ember épp ott van - mesélte. Egy másik, a mobiliparból nyilatkozó szakértő szerint az sem probléma, ha a telefon adatforgalmat bonyolít a navigálás alatt, ám ezt a forgalmat a szolgáltatóknak speciálisan kellene árazniuk, hogy a külföldi tartózkodás esetén se kerüljön vagyonokba. A kétkedők arra is felhívják a figyelmet, hogy a készülékeknek is fejlődniük kell még. A kis billentyűzeteken problémás az adatbevitel, és ez sehogy nem versenyképes az érintőképernyőkkel szemben. Ezen a fronton hozhat újítást a SonyEricsson új Xperia modellje, amely óriási érintőképernyővel rendelkezik, ráadásul Windows Mobile operációs rendszert futtat. Óriási csalódás volt az iPhone szerelmeseinek, hogy a várva várt készülékben nincs GPS-vevő. A hatalmas érintőképernyővel rendelkező telefon ugyanis ideális navigáciNav ÍM Go Navigáció és mobi f szoftver-fejlesztés • navnao.com ós eszköz lenne, ám GPS-vevő hiányában nem alkalmas helymeghatározásra. Legalábbis egyelőre, a mobilszolgáltatók ugyanis intenzíven kutatják azt a megoldást, hogy a telefonok miként tehetők alkalmassá a készülék helyének - a jelenleginél jóval pontosabb meghatározására, amely a navigáció alapfeltétele. Ennek előszele volt a NEC elektronikai vállalat és a WIND olaszországi mobilszolgáltató cég két évvel ezelőtti közös fejlesztése. Az úgynevezett A-GPS-megoldás lényege, hogy a készülék a helymeghatározásra csak a műholdak segítségével kültéri alkalmazásban képes, de beltérben, ahol nem, vagy korlátozottan működik, segítségül hívja a mobilhálózat helymeghatározó képességét. A GPS-es mobilokat rendszerint a mobilszolgáltató hálózatának cellainformációi segítik a gyorsabb helymeghatározásban. A navigációs eszközök és a mobilcégek együttműködése és versenye azonban számos fantáziadús szolgáltatást vetít előre. A Science et Vie című francia tudományos havilap szerint a Tomtom megoldása forradalmasíthatja a közlekedési információszolgáltatást. Már eddig is voltak olyan navigációs készülékek, amelyek tájékoztatták használójukat a torlódásokról és a dugókról, de ezek alapvetően az útkezelők által rendelkezésre bocsátott és egy TMC-rendszeren sugárzott információkra alapulnak. A TomTom High Definition Trafficnek viszont teljesen más az elve. A mobiltelefonok helyzete, sűrűsége alapján jelzi képernyőjén, hogy hol van éppen dugó. Nem kellenek hozzá forgalomfigyelő kamerák vagy úttestbe beépített érzékelők: bárhol, a legeldugottabb kis útszakaszon is pontos képet ad a közlekedés alakulásáról, és ráadásul - mivel hárompercenként frissíti adatbázisát - mindig az aktuális helyzetet mutatja. A rendszer persze csak akkor működik, ha az adott ország mobilszolgáltató cégei hajlandók bekapcsolódni az ilyen jellegű együttműködésbe. Hollandiában már kötöttek ilyen kontraktust. Fantázia és lehetőség ide vagy oda, a mobilgyártóknak egy fontos technikai részletet „ki kell kristályosítaniuk", ha komoly versenyzőkké szeretnének válni a navigációs piacon. Végre a kornak megfelelő kapacitású akkukat kell a készülékekbe építeni - a jelenlegi kapacitás három-négyszeresével - annak érdekében, hogy a megoldások üzembiztosak legyenek. Praktikus újdonságok Expozíció alatt is látható a kép a digitális tükörreflexes Sony keresőjében A Sony idei digitális, tükörreflexes (DSLR) fényképezőgépeiben, a 10 Mpx-es Азоо-ban és 4 Mpx-szel finomabb ikertestvérében, az Аз5о-Ьеп két komolyabb újdonság is lakozik. Az egyik egyedülállóvá teszi e gépeket, a másik pedig dicséretesen teljesíti végre a vásárlói elvárást. Kenczler Mihály mkenczler@gmail.com Először megvilágítjuk, miért jó a Sony DSLR-ek a KonicaMinoltától származó rendszerű képstabilizátora: mert a fényképezőgépben van, nem az optikában. A DSLR gépeknek . cserélhető az objektívje, tehát, ha abban van a képstabilizátor, akkor minden objektívbe be kell építeni. Ezzel szemben az A sorozat összes tagjánál a vázban lévő stabilizátor előnyeit minden egyes objektív élvezi. A DSLR (bármelyik!) abban különbözik az összes többi digitális kamerától, hogy a képérzékelője (felületben kifejezve) legalább 8-szor nagyobb. Konkrétan: kb. 16x24 mm-es (a hagyományos 24x36-os képkocka mintegy fele). Ezzel szemben van olyan 8 Mpx-es kompakt gép, 10-12-szeres zoommal, amelynek mindöszsze 5x7 mm-es az érzékelője. A nyolcszor akkora elemi cellák sokkal kevésbé zajosak, és sokkal több fényt hasznosíthatnak. A DSLR-ek használhatók 100 ISO-nál sokkal nagyobb érzékenységgel is, egészen 1600-ig: azaz vaku nélkül, beltéri helyszínen is kifogástalan felvételt lehet készíteni velük. Másodszor eláruljuk, hogy a 2008-as év (sok más mellett) a DSLR éve is lesz. (Sok vásárlói felmérés mutat erre.) Ugyanis az emberek megtapasztalták a digitális fényképezés örömeit és keserveit, tudnak színesen, szépen nyomtatni, tudják rendszerezni az évente készített több száz felvételt - csak éppen szép és jó képet nem tudnak készíteni, mert a kis lencséjű és kis érzékelőjű, olcsóbb, automata gépekkel nem lehet, főleg, ha nem süt a nap. Ez persze így túlzás, de tény, hogy tömegesen jönnek rá a használók, hogy bizonyos fajta felvételeket kompakt géppel egyszerűen lehetetlen készíteni. Azt a bizonyos kis mélységélességű, az elő- és hátteret elmosó, a témát viszont élesen ábrázoló, profis képet. Most pedig itt az ideje, hogy eláruljuk a Sony A300 két döbbenetes újdonságát. Az egyik egyszerű: nem drága és Sonyspecifikus Memory Stick kártyát használ, hanem CompactFlasht. Amely ugyan a legrégebbi, és a legnagyobb fizikai méretű, de ennek vannak előnyei is: a legnagyobb kapacitáA fej fölötti fényképezésre is kínál megoldást sok mindig a CF formátumban jelennek meg először. A DSLR eleve nagyobb vázában elfér a CF foglalat, a jóval kisebb SD legyen a kompakt gépek szabványos formátuma. A másik nagy erény pedig, hogy a Sony megoldotta a DSLR-ek minden előnye mellett fennálló alapvető problémáját: pont az expozíció pillanatában nem látható a kép sem az LCD-n, sem a keresőben. Már az analóg tükörreflexesekben is fel kellett csapódnia a. nevükbe foglalt tükörnek, amitől a kereső elsötétül. A digitálisokban ráadásul az érzékelőnek meg fel kell vennie a képet, e folyamat alatt nem tudja közvetíteni a látványt az LCD számára. A Live View (állandó nézet) szolgáltatás kitalálója, az Olympus is csak annyit ért el, hogy az LCD-n „befagy" a kép az expozíció idejére, de a másik módban ott is, mint minden (eddigi) DSLR-nél 1-3 másodpercre elsötétül a képernyő. A Sony Азоо-пак külön képérzékelője és képalkotó rendszere van a fényaknában, az objektív által felvett kép LCD-re juttatása céljából. A fő tükör nem mozog, tehát az autofókusz is folyamatosan működhet. Mivel az A300 LCD-je fel- és lehajtható, lehet derékmagasságban, illetve fej fölé tartva is fényképezni, a képet komponálni - amire a DSLR-ek legnagyobb része eddig nem volt képes. INNOSAROK Intézeti helykereső Kissé későn kezdtünk el kampányolni és a bizonytalan belpolitikai helyzet sem növeli esélyeinket, Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter mégis úgy érzi, hogy esélylyel pályázunk az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) székhelyének helyszínére. Ötvös Zoltán A tárcavezető múlt héten Ljubljanában az EU Versenyképességi Tanácsának kétnapos formális ülésén beszélt svéd, ír, brit, bolgár, román, belga, német és szlovén tárgyalópartnereivel, akik mind osztották azt a véleményt, hogy Budapest erős pályázó az uniós intézmény befogadásáért induló versenyben. Budapest mellett szól, hogy Magyarországot az unió egyik új tagállama, továbbá a város jó infrastruktúrával rendelkezik, és sok egyetemnek ad otthont. Azt azonban Kákosy Csaba is elismerte, hogy egyik tagállam képviselője sem fejezte ki egyértelműen, hogy támogatja Budapestet. És ez a lényeg. A már a nyilvánosság elé lépett pályázók között van a lengyelországi Wroclaw, illetve a Bécs-Pozsony tandem. Ugyanakkor spanyol és német városok is fontolgatják a pályázat beadását. A jelentkezéseket április 25-ig kell benyújtani, döntést legkorábban a Versenyképességi Tanács május végi, következő ülésén hozhat. Amennyiben nem sikerül konszenzusra jutni, akkor júniusban, az uniós államfők találkozóján születik meg a határozat. A magyar kormány már hivatalosan kandidált a központért, amely az Európai Unió első, magyarországi székhellyel működő ügynöksége lenne. Mint arról lapunkban beszámoltunk, az EU a 40-50 fősre tervezett új intézményre a közösségi költségvetésből 308 millió eurót szánna 2013-ig, s további források származhatnak az intézmény saját tevékenységéből, állami hozzájárulásokból, az Európai Beruházási Banktól és a magánszférából. Becslések szerint összességében 2,4 milliárd euró fölött rendelkezhet az intézet. Brüsszeli információink szerint nagyobb az esélye annak, hogy Budapest kapja meg a technológiai intézetet, mint hogy Debrecen elnyerje a neutronforrás építésének jogát. Képviselőnk egyébként már van az intézetben. Boda Miklós, a közelmúltban leváltott Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke tagja azon négyfős testületnek, amelyik kiválasztja a majdani intézetet irányító, 18 fős szenátus tagjait.