Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 11. 1970 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1971)
Tanulmányok – Abhandlungen - Kovács László: A honfogaló magyarok lándzsái és lándzsástemetkezésük. – Die Lanzen der Landnehmenden Ungarn und ihre Lanzenbestattung. XI, 1970. p. 81–108. t. XXXI–XXXIV.
4. ábra: Szárnyas lándzsák: 1: Kecskemét-Belváros; 2: Keszthely-Fenékpuszta, 22. sír; 3: Marcaltő; 4: szakái-Ráróspuszta; 5: PannonhalmaS zent V ilibálddomb ; 6 — 8: Sopronkőhida, 30., 60., 84. sír 35. Prigrevica-Szentiván ( Bács-sztntiván v. Prigrevica) Jugoszlávia K-835. — 1898-ban Iiauschenburger A. birtokán fadöntéskor — Roediger L. által hitelesített — férfisírt találtak, melyben kerek, hosszúfülű kengyel, hurkosfülű kengyel, esikózabla, lapított bronzkarika és egy szétmállóban levő vaslándzsa volt. Pengéje lapos, gerinceit; köpűje törött, rajta szeglyuk. H: 17(8; 9) <135> . К о v r i g T. szerint kora avarkori (13(i) . Zombori (Sombor) Múzeum. (2. á. ().) Rábakecöl 1. Kecöl Rárós 1. Nógrádszakál-Rárósp aszta Stremt l. Diód 3(5. SzabadkaК elebiapuszta (Subotica) Jugoszlávia K- — A Templom-hegyen kora középkori templomot és templom körüli temetőt tártak fel a század elején, melyet az egyik sírban lelt II. István vagy II. Géza érem a XII. sz.-ra keltezett. A temetőben egyéb mellékletek (veretek, gombok, koporsó vasalások, szegek, agyag edények) között „három dárdahegyet és két nyílhegyet" találtak <137) . Valószínűleg elvesztek, leírásuk nem maradt. (135) ROEDIGER L., Bácsmegyei régiségleletekről. AÉrt 24, 1904, 261-262; képe :ÁÉrt.'23, 1903, 273, fig. 3. ( 136) L. KOVRIG I., Adatok az avar megszállás kérdéséhez. AÉrt 82, 1955,36. (137) BIBÓ BIGE GY., r A Kelebia pusztai (Szabadka) templom ásatás. AÉrt. 34, 1914, 58 — 69. 37. Szárazd (Tolna m.) K- — H a m p e 1 J. Dunaszekcső-Tüskehegy lelőhelyről 1905-ben honfoglaláskori tárgyakat — közöttük egy vas lándzsát — ismertetett (138> , egy évre rá a lándzsát már nem említette (13<J) . A leletcsoport a MNM leltárkönyvében 38./ 1905. 87—105. alatt szerepel, dunaszekcsői lelőhelylyel; utóbb ezt a bejegyzést áthúzva, a 87 — 98. sz. tételeket az előtte beírt ,,Szárazd (Népvándorláskori sírlelet)"-hez csatolták <140) . A lándzsa kicsi, négyzetmetszetű pengéjű, vékony köpüs szigony. H: 19,2 (10,8; 8,4), psz: 0,9, pv: 0,8, szft: 1,7, ka: 1,4 cm. Súlya 120 gr. MNM KO. 38./1905. 97. (XXXII. t. В. 4.); (7. á. 8.) 38. Szeged-Öthalom (Székkutas) (Csongrád m.) K-987. — Az Öthalom nevű határrész Szeged felé legközelebbi halmának keleti oldalán, 1879-ben, Varázsé j i G. 60 sírt tárt fel, miután a töltésépítő munkások már mintegy 40 sírt szétdúltak. A feltárt sírok közül a 14., 18., 40. és a 41. sír honfoglalás kori volt, mindben ló és kutyacsontváz feküdt az emberi váz mellett (141) . „Lándzsát" a 39. és a 41. sírban talált. 39. sír: Férfi sírja. Mellékletei: töredékes körtealakú kengyelpár, (138) HAMPEL J., Régiségtár, 80. (139) HAMPEL J., Újabb tanulmányok, 113-114. (140) MNM,38/1095. 87-105. (141) VARÁZSÉJI G., A Szeged-othalmi őstelep és temető. AÉrt 14, 1880, 326 - 328, 331. 90
