Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Közlemények – Mitteilungen - Bóna István: Langobard temető Rácalmáson. – Langobardisches Gräberfeld in Rácalmás. I, 1960. p. 167–170. t. I–X.
169 temető É-i felében már 1957-ben megfigyeltünk egymástól 2—3 m távolságban húzott kb. 40 cm széles egyenes kutatóárkokat, ilyen húzódott a feldúlt síron keresztül is. A 1 rácalmási temetőt sem kerülték tehát el a korabeli sírrablók, akik „módszeresen" kutatóárkokkal igyekeztek a sírokat felderíteni. Hogy fáradságukat milyen siker koronázta az a további ásatásokból derül majd ki„ mindenesetre az eddig feltárt temetőrészre nem akadtak rá. A temetkezésekkel nem voltak tisztában, hiszen pl. a közelben fekvő 16. sírt elkerülték. Viszont a kirabolt 18. sír ismeretében az 1957 évi ásatás egyik közeli, hasonlóan bizonytalan gödrében valószínűleg másik feldúlt sírt, sejthetünk. A 20. sírban 211 cm mélyen nő feküdt. Váza, főleg felsőteste feltűnően össze volt szorítva, mindkét karja a test előtt feküdt. Mint kiderült .az elhunyt nőt valósággal belepréselték egy 30 cm keskeny koporsóba. Ez! volt az első eset egyébként, hogy hazai langobard temetőben koporsó nyomait lehetett megfigyelni. Szerkezetét azonban sajnos nem tudtuk pontosan tiszfazni. A nő a gazdagabbak közé tartozott. Nyakán gyöngyláncot viselt. Mellén két a rácalmási 2. sírban találthoz hasonló S fibula került elő. Medencéje felett megtaláltuk a tarsolyt vagy övet díszítő nagyméretű színes pasztagyöngyöket. Bal combja mentén vaskarikáról lecsüngő vaskést viselt. Lábszárain nagyméretű díszes egyoldalas fésű volt keresztbetéve. A rácalmási temető 1958 évi ásatásából az eddigi elképzelésekkel széniben arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy a vártnál nagyobb langóbard temetővel állunk itt szembe. Az eddig feltárt síroknál a gyermek és felnőtt sírok aránya szokatlanul 10:9 sőt az utóbbiak közül kettő mégi „fel nem avatott" 20 éven aluli. A rácalmási langobardok a Csepel sziget déli végén a gepidák földjére vezető fontos dunai átjárót őrizték. Az őrség a mellékletekből következtetve már az 520-as évek végén itt tanyázott, tehát mintegy 40 éven át temetkezett a temetőben. Az elkövetkezőkben ezért még legalább 20—25 felnőtt sírra számíthatunk. — A temető folytatása К—Ny-i irányban várható. Teljes feltárás azonbani a területen fekvő épületek miatt valószínűleg nemi fog sikerülni. 3 Bóna István 1 A rácalmási és kápolnásinyéki langobard temetők legszebb ékszereiből és jelentősebb leleteiből a Fejér megyei germán emlékanyag keretében értékelve a Fejér megye a korai népvándorlás korban c. könyvecskémben mutatok be szemelvényeket.
