Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Közlemények – Mitteilungen - Bóna István: Langobard temető Rácalmáson. – Langobardisches Gräberfeld in Rácalmás. I, 1960. p. 167–170. t. I–X.

169 temető É-i felében már 1957-ben megfigyeltünk egy­mástól 2—3 m távolságban húzott kb. 40 cm széles egyenes kutatóárkokat, ilyen húzódott a feldúlt síron keresztül is. A 1 rácalmási temetőt sem kerülték tehát el a korabeli sírrablók, akik „módszeresen" kutatóár­kokkal igyekeztek a sírokat felderíteni. Hogy fáradsá­gukat milyen siker koronázta az a további ásatásokból derül majd ki„ mindenesetre az eddig feltárt temető­részre nem akadtak rá. A temetkezésekkel nem vol­tak tisztában, hiszen pl. a közelben fekvő 16. sírt el­kerülték. Viszont a kirabolt 18. sír ismeretében az 1957 évi ásatás egyik közeli, hasonlóan bizonytalan gödrében valószínűleg másik feldúlt sírt, sejthetünk. A 20. sírban 211 cm mélyen nő feküdt. Váza, fő­leg felsőteste feltűnően össze volt szorítva, mindkét karja a test előtt feküdt. Mint kiderült .az elhunyt nőt valósággal belepréselték egy 30 cm keskeny koporsó­ba. Ez! volt az első eset egyébként, hogy hazai lango­bard temetőben koporsó nyomait lehetett megfigyel­ni. Szerkezetét azonban sajnos nem tudtuk pontosan tiszfazni. A nő a gazdagabbak közé tartozott. Nyakán gyöngyláncot viselt. Mellén két a rácalmási 2. sírban találthoz hasonló S fibula került elő. Medencéje fe­lett megtaláltuk a tarsolyt vagy övet díszítő nagymé­retű színes pasztagyöngyöket. Bal combja mentén vas­karikáról lecsüngő vaskést viselt. Lábszárain nagy­méretű díszes egyoldalas fésű volt keresztbetéve. A rácalmási temető 1958 évi ásatásából az eddigi elképzelésekkel széniben arra a következtetésre kel­lett jutnunk, hogy a vártnál nagyobb langóbard teme­tővel állunk itt szembe. Az eddig feltárt síroknál a gyermek és felnőtt sírok aránya szokatlanul 10:9 sőt az utóbbiak közül kettő mégi „fel nem avatott" 20 éven aluli. A rácalmási langobardok a Csepel sziget déli vé­gén a gepidák földjére vezető fontos dunai átjárót őrizték. Az őrség a mellékletekből következtetve már az 520-as évek végén itt tanyázott, tehát mintegy 40 éven át temetkezett a temetőben. Az elkövetkezőkben ezért még legalább 20—25 felnőtt sírra számíthatunk. — A temető folytatása К—Ny-i irányban várható. Tel­jes feltárás azonbani a területen fekvő épületek miatt valószínűleg nemi fog sikerülni. 3 Bóna István 1 A rácalmási és kápolnásinyéki langobard temetők legszebb ékszereiből és jelentősebb leleteiből a Fejér megyei ger­mán emlékanyag keretében értékelve a Fejér megye a korai népvándorlás korban c. könyvecském­ben mutatok be szemelvényeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom