Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Gärtner Petra: Az idézet bűvöletében
a mauzóleumbeli falképen látható két háborús bűnös, Horthy Miklós kormányzó és Hóman Bálint miniszter alakjának eltüntetéséről.94 E kérésnek eleget téve Kákay Szabó György, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora az esküre emelt kezű Horthyt Petőfivé alakította át (mondván, hogy az ő egyéniségéhez ugyancsak illett ez a testtartás), Hóman Bálintból pedig Szekfű Gyulát formázott. Néhány év múlva azonban a városi tanács lemeszeltette az egész falképciklust, ami lényegében a teljes pusztulását okozta a nedvesedés hatására amúgy is roncsolódott műnek.95 Ha a restaurálásra már nem is volt esély, rekonstrukciója - a fennmaradt tervek és fotók felhasználásával - 1996-ban elkészült.96 Ami végül a Romkertben 1938-ra elkészült, az a korszak hivatalos építő- és képzőművészetének mind szándékában, mind kvalitásában az egyik legreprezentatívabb együttese lett. Ikonográfiái programja mögött végig ott sejthetjük a MOB elnöke, Gerevich Tibor iránymutatásait. Aligha véletlen, hogy az épület dekorációjában az ő nevével fémjelzett római iskola olyan kipróbált művészei működtek közre, mint Aba-Novák Vilmos, a római Collegium Hungaricum legtehetségesebb ösztöndíjasa. Vagy a Rómát szintén megjárt Sztehlo Lily, Arkay Aladár fiának, az ugyancsak építész Bertalannak a felesége, akinek üvegablakai pompás fénybe vonták többek között az Árkayak tervezte városmajori templom falait is. A szintén római ösztöndíjas Madarassy Walter már érdekes választás, hiszen elsősorban éremművészként jeleskedett. A kőplasztikák megtervezője nem is ő, hanem kivétel nélkül Lux Géza építész volt. Gerevich büszkén állította, hogy Lux, bár nem tartozott hivatalosan a római iskolások közé, a „feladat tökéletes megértésével, s különleges művészi átérzéssel”95 tervezte meg az egész építményt. Egy jól átgondolt, bámulatos következetességgel végigvitt, tudományos alapokon szerveződő, az aktuálpolitikai igényeket szimbólumrendszerében ugyancsak kiszolgáló, sokrétű programként valósult meg a székesfehérvári Romkert, amely szoros értelemben az 1936-ban megkezdett ásatással indult, s amelynek záróakkordja 1943-ban Dercsényi Dezső monográfiája lett. Ennek a rövid időintervallumnak az előkészítő szakasza azonban a harmincas évek elejére nyúlik vissza, s néhány év alatt, pontos koreográfia szerint, fokról-fokra építették fel a dramaturgiai csúcspontot: az 1938-as Szent István-emlékévet (benne a vitézavatást, a Szent Jobb látogatását és a Romkert fehérvári országgyűléssel egybekötött hivatalos megnyitóját), ahol a tudomány és szakralitás immár teljességgel összeforrt a hatalmi reprezentációval. A történelmi emlékezésnek - bármilyen indíttatásból fakadjon is - az a funkciója a társadalom számára, hogy fenntartsa a csoport azonosságának tudatát.96 Erre vonatkozóan az emlékezésnek, s egyúttal a megidézésnek számtalan gesztusát láthattuk itt: az archaizálásban és a gazdag jelképrendszerben a romkerti épületen kívül és belül, a belváros ezen szakaszának térszervezésében, a köztéri szobrok állításában, az utcanévadásban és az 1938-as év ceremóniáiban. Éppen ebből adódik, hogy a Romkert nem értelmezhető önmagában, hanem csak komplex módon: a térbeli, időbeli és eszmei háttér ismeretében. Jegyzetek 1 Biczó 1996. 25. 2 Marosi E. 2001. 350. 3 Biczó 2007. 13., 29. 4 Demeter-Gelencsér 2002. 155. 5 Marosi A.-Bartucz-Joachim-Kiss 1937.2. 6 Henszlmann Imre vezetésével 1862, 1874 és 1882-ben folytak e területen régészeti ásatások. Székesfehérvár 2009. 137. 7 Demeter-Gelencsér 2002. 155. 8 Csitáry G. Emil 1931 és 1941 között volt Székesfehérvár polgármestere, majd 1943-ig főispánja. Hóman Bálint 1932- től 1938-ig a Gömbös- és Darányi-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztereként tevékenykedett. A Szent István-18
