Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Mentényi Klára: A kőfaragványok története 1936 - 1938-ban
Az altemplomot, hol húsvétkor Krisztus koporsóját is tartják, igen szépen helyrehoztuk. A falain az első világháború és a román megszállás székesfehérvári áldozatainak nevét tüntettük fel.”12 A székesegyház külsejének megújítását a kegyúr, belső restaurálását a belvárosi egyházközség végeztette el, összesen mintegy 160 ezer pengőért. A nemzet ajándékaként Székesfehérvárra megrendelt Szent István-szobor elhelyezésének kérdését is szinte az utolsó pillanatig a feltárások, a főtér új arculata és a romkerti épület kialakítása befolyásolta. A Szent István-szobor Székesfehérváron való felállításáról már a 19. század végén hírlapi polémia folyt. 1894. november 26-ai fölhívásában Havranek József polgármester bejelentette, hogy „Szt. István első apostoli királyunk emlékszobrának az ezredéves ünnepély alkalmával városunk területén leendő felállítása tárgyában” a város az országgyűléshez fordult, és felhívta a polgárokat arra, hogy támogassák a kezdeményezést.13 Csak az 1938-as ünnep hozta azonban a tervet megvalósítható közelségbe. Ekkor a szoborral kapcsolatosan úgy fogalmaztak, hogy az a „nemzet ajándéka” Székesfehérvár számára. Ennek előkészítéseként a Múzeumegyesület 1930-ban, majd 1932-ben is foglalkozott az emlékművel, igen előrelátóan a jövendő városrendezés szempontjából is, hiszen az általuk javasolt helyet, a Városház teret mindvégig szabadon szerették volna hagyni e szobor számára. Felkérték tehát a polgármestert, hasson oda, hogy a kisgyűlés mondja ki: „a Városházteret addig is, míg e tekintetben végérvényesen megállapodik, fenntartja a Szent István-szobor számára és megóvja mindattól, ami e terv véghezvitelében megakadályozná.”14 A szoborállítás tervét Hóman Bálint felvetésére Darányi miniszterelnök terjesztette a kormányzó elé, aki támogatta azt. E támogatásért a város törvényhatósága köszönetét fejezte ki. 1937. március 4-én leírták a pontos megrendelést is, amelynek megvalósításával 1937 januárjában Sidló Ferencet bízták meg: „A miniszterelnök az emlékművet a városháza előtti téren tervezi felállítani lovasszobor alakjában, mellékalakok és reliefek nélkül, másfélszeres természetes nagyságban, vörös márvány talapzaton.”15 A Szent István Szoborbizottság 1937 elején alakult Hóman Bálint vezetésével. A bizottsági tagok a szobor mintáját március I l-én tekintették meg Budapesten. Ekkor állapodtak meg abban, hogy a művész a végleges művet csak azután kezdi készíteni, amikor a helyét már eldöntötték. Ekkor a Zichy-ház előtti elhelyezés, vagy a közben lebontott Püspökkút helye került szóba. A szoborállítás ügye a kisgyűlés előtt kavart vitákat. A kormány 80 ezer pengős költségvállalását megnyugodva fogadták, de most az elhelyezés miatt támadt vita. Freud Manó bankigazgató joggal vetette fel, hogy a szobor számára kiszemelt hely - Bory Jenő Püspökkútjának a helye - nem felel meg, mert csak az lenne a szerepe, hogy a kocsik kerülgessék. Van is ebben a megjegyzésben igazság, hiszen ekkor még balra hajts volt, az európai gyakorlatnak megfelelő jobbkéz-szabályt csak 1941-ben vezették be Magyarországon. A szoborbizottság számára az Operaház műszaki osztálya papírmasé kulisszát készített, és az első próbát 1937. április 27-én tartották Tolnay Béla scenikai főnök irányításával. A bizottság az akkorra már lebontott Püspökkút helyét, tehát a Városház tér Rákóczi úti torkolatát választotta. Erre az időpontra viszont már látszott, hogy az ásatások miatt a tér átalakul, ezért október 30-án ismét útra kelt a kulissza, a Városház tér több pontján megnézték, de nagyon bölcsen úgy határoztak, hogy a Romkert ásatásai teljes befejezéséig nem döntenek, „mert nincsen kizárva, hogy a szobrot esetleg itt állítják fel”, tehát az ásatásoknál.16 Jellemző, hogy az 1938-ra tervezett székesfehérvári diáktúrák céljára készült, 1938 tavaszán kiadott vezető a Városháza terén állónak említi a Szent István-szobrot, holott az akkor még sehol sem állt. Tudjuk, hogy a kulisszával tett helyszíni próbák meghozták a megfelelő eredményt, így Sidló Ferenc Szent István szobrát a megyeháza előtti téren állították fel, s ugyanazon esemény kapcsán történt meg ünnepélyes avatása, mint a Romkerté: 1938. augusztus 18-án.17 (48. kép) „Szent István Európa-hírü bazilikája”18 Hóman Bálintnak, mint az Árpád-kor neves kutatójának befolyása kellett ahhoz, hogy a püspökség kertjében ásatások kezdődhessenek. Erre már többször is feltámadt az igény, de a megvalósulás ideje csak az ünnepi évi előkészületek 51
