Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király
volt. A benne szereplők természetesen a sok gyakorlás után nem is tudták mindjárt felmérni a hatást. „Mezzoszoprán hangok kezdték, utána jött a tenor, majd a basszus. Avers után olyan néma csönd volt, hogy azt hittük, lebőgtünk. Csak pár másodperc után dörgött fel a taps. ” - mesélte dr. Kulcsár Jánosné. DÍSZVENDÉGEK DÍSZRUHÁBAN A színes események legegyszerűbb leírására szorítkozhattam csupán. A résztvevők mindegyike, s főként a rendezők kifejezetten törekedtek arra, hogy a vendégkoszom is minél látványosabb legyen. Horthy Miklósné kezdeményezésére — többek között ezt segítette elő élete első rádiószózata 1938. március 20-án — neves tervezők, közöttük Zsindelyné Tüdős lilára magyaros női díszruhák terveit mutatták be április 2-án az Operaházban. Erre a bemutatóra a Ferenc József Nőnevelő Intézet negyedikes növendékei is készültek: a budapesti színpadon bemutatták az intézet magyaros egyenruháját. A hölgyek között vetélkedés indult a székesfehérvári ünnepségeken való megjelenés terén. Az előkelő hölgyek az országgyűlésen viselendő díszmagyarokat egy Duna-korzóbeli divatbemutatón a kormányzóné és Anna főhercegasszony fővédnöksége alatt mutatták be. A Főméltóságú Asszony egyik díszruháját a Nemzeti Múzeum őrzi, ehhez Köröstárcsán készítettek Hunnia csipkéből kötényt és főkötőt. Jakab Andrásné szakvéleménye szerint ennek a kollekciónak kötőjét viselte Horthyné a székesfehérvári országgyűlésen (198.). Pattantyús-Ábrahám filmjén viszont jól látszik, hogy a vitézavatáson patyolat ingvállat és kötényt hordott. Dr. Altoijai Józsefné és Héjj Valéria még ma is pontosan emlékszik a kormányzóné kétféle lila selyemből szabott díszmagyaijára, és arra is, hogy a csipke fátylat halasi asszonyok készítették, két sarkában a Horthy- illetve a Purgly címert formázták meg. Héjj Valéria Emlékek kincsesháza címen megjelentetett emlékiratában külön kitért a látványra: „Magam is láttam egyszer ennek egy kiváló remekét, és közelről elgyönyörködtem benne, amikor 1938-ban — a Szentév alkalmával — itt, saját pátriámban, a székesfehérvári Romkert lépcsőin megtartott vitézzé avatáson főméltóságú urunk hitvesének a fején megláthattam — gyönyörű szép hófehér ezüstös haján — a lenge hajszálvékony fehér cérnából készített ékszerfinomságú halasi csipke főkötőt.”65 Természetesen a többi előkelő hölgy is kitett magáért: „a meghívott hölgyközönség is legnagyobbrészt prémes mentében, ingvállban, pruszlikban, aranyhímes főkötőben jött el.” — írta az Új Magyarságé56 A díszruhákat emlegetve, az urak sem maradhatnak azonban ki a sorból. Dr. Barótli Ernő szerint elvkor városszerte úgy tudták, hogy Hóman képviselő a fehérvári polgárok „kékbeli” viseletét készíttette el magának, s ezt hordta az ünnepi alkalmakkor a díszmagyar mentéje alatt. A kék posztóból készült öltözetet régen csak a polgárjoggal bírók, újabban, ennek emlékeként, a módos gazdák viselték. Ilyen ruházatban ábrázolták a Székesegyház főhajójában Fehérvár első török utáni polgármesterét. Sajnos ez az ábrázolás a kép restaurálásakor megsemmisült. A vitézavatás rendjének fenntartásáért Csitáry polgármester a rendezőség nevében őszinte köszönetét mondott Kaály Nagy Marcell rendőrfőtanácsosnak: „Az eddig lezajlott ünnepségek, de különösen a május 22-iki vitézi avatás alkalmával elért s az ősi város szempont165
