Íme az én népem. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 40. (1995)

107 kos alakoskodó is. A szürke ruhából varrt szamármaszk alatt egy legény, Farkas István vonult. A szamármaszkot fordítva adták rá, így úgy tűnt, hogy a szamár hátrafelé halad, mint a rák. A menetet a muzsikáló cigányzenekar kísérte. A főtér előtt az út közepére hóból nagy halmot hordtak össze, amelyen egy fiatal leány, Kauz Róza fogadta a menetet. A halom tetejéről a lányok nevében versben gúnyolta ki a nősüléstől idegenkedő legényeket. Amikor a leány lejött a hóhalomról, lapátokkal eldobálták azt, hogy a menet továbbhaladhasson a főtér felé. Alsóőr főterén, a világháborús hadiszoborhelyén álltak meg. Itt a legények nevében Héric József beszélt, a lányokat rótta meg, hogy nem voltak képesek férjhez menni. Majd a nászapa beszédében megintette a legényeket, mivel nem mertek megházasodni, ezért ebben a farsangban nem volt lakodalom a községben. A vőlegénynek most az idevontatott fenyőfa-menyasszonyt kell feleségül venni. Az évgyűrűkön megszámolták, hogy a fenyőfa-menyasszony 103 éves. A nászapa szomorúan jelentette be a fahúzás közönségének: „A menyasszony 103 éves. Valamikor a gólyamadár dalolt rajta, és ma Alsóőrben ez lett a menyaszszony!" A vőlegény beszédében nagyon leszólta az alsóőri lányokat, végül ezt énekelte: „Nem kell nékem senki menyasszony, van nékem egy 103 éves keresztesfenyő." A vőlegény és a menyasszony mindvégig a fatörzsön ült, csak a beszédek végén ugrottak le róla. A fát a nászapa irányításával rögtön elárverezték. Wölfel Károly főszegi molnár vette meg, akinek deszkametszője is volt. A fáért kapott pénz a legényeké lett, amit még aznap éjjel elmulattak. A fahúzás szereplői és közönsége is a községi kocsmába ment, ahol húshagyókedd reggelig mulatott. LUKÁCS LÁSZLÓ A GYERGYÓDITRÓI FARSANGTEMETÉS Gyergyószentmiklóstól Maroshévíz felé, Gyergyószárhegy után következik Gyergyó legnagyobb faluja, a közel hétezer lelkes Gyergyóditró, a tudós feltaláló, Puskás Tivadar szülőfaluja. A búzahintéssel beköszöntő farsang utolsó három napja itt is, amint másutt a magyar nyelvterületen, mulatságokban bővölködő. Ezek között azonban olyan szokások is vannak, amelyek a környék falvaiban máshol már nem élnek, csak Ditróban és Varságon. A farsang búcsúztatása a húshagyókeddet megelőző vasárnap kezdődik, s tart hamvazószerdáig. E napok legfontosabbika a maszkos alakoskodók falufeljárása. Mindezek szervezője egy korosabb házasember, aki tisztéhez ragaszkodva, azt odaadóan és pontosan látja el. Megbízatása után maszkurakiráfynak nevezik őt. A szervezésben, rendfenntartásban fiatal házasemberek és legények vannak segítségére. A maszkurások csapata is belőlük kerül ki. A falu főterén van a maszkurások gyülekezőhelye. Vasárnap mindig nagymise után indulnak el. Legnagyobb létszámú és legfontosabb közöttük a törököknek öltözöttek csoportja. Maga a maszkurakirály is török basa jelmezében jelenik meg. A többi jelmez nagyon változatos: látható itt a kutyafogó ember, vagyis kutyapecér, a