Bányai Balázs - Kovács Eleonóra (szer.): A"Zichy-expedíció"- Szent István Király Múzeum közleményei. A. sorozat 48. (Székesfehérvár, 2013)
Bányai Balázs - Kovács Eleonóra: A "Zichy-expedíció"
A SZENTMIHÁLYI ÁG, ZICHY JENŐ IFJÚKORA 17 Görgei Artúrhoz kísérték. Görgei Csepel szigetén hadbíróság elé állította Zichyt, amely halálra ítélte. Az ítéletet szeptember 30-án hajtották végre.28 Bátyja, Fejér vármegyében az Aba melletti Szentivánt bíró Domonkos ekkor veszprémi püspök volt, és kivégzett fivéréhez hasonlóan ellenszenvet táplált az új politikai berendezkedéssel szemben. Ezen véleményének nyilvánosan hangot is adott, amely nagy megbotránkozást váltott ki Veszprémben. Ezt súlyosbította öccse kivégzésének híre, és a püspök esetleges cinkosságát taglaló szóbeszéd, ami miatt Zichy Domonkos sietve Ausztriába menekült. Székéről 1849-ben lemondott. A szabadságharcot követően hatalmas Bihar megyei birtokai közelében, egy Major nevű faluban telepedett le. Itt élete végéig ingyenes kórházat működtetett a rászorulók részére, és bőséges adományokkal gazdagította a görög és római katolikus egyházakat.29 Zichy Ödön gróf (1811-1894) a birtokaprózódás ellenére még a 19. század közepén is jelentős uradalmakkal rendelkezett Fejér és Somogy megyében. Fejér megyei birtokai a Kálóz területéhez tartozó Kishörcsök, és a Szentmihály faluhoz tartozó, 1836 óta önálló adóközségként nyilvántartott Zichyfalva volt, amely a település Zichyek által bírt részeit (a kastélyt és kastélyparkot, illetve az uradalmi majorokat) foglalta magában.30 A gróf ifjú korában katonatisztként szolgált, de néhány év után visszavonult. Tekintélyéhez méltó feleségre herceg Odescalchi Paulina személyében talált, esküvőjükre 1832-ben került sor. Öt gyermekük közül negyedikként született Jenő 1837-ben.3’ A család eleinte magyarországi birtokain élt, majd - feltehetően a testvér Ödön (Eugen) kivégzése és Domonkos menekülése után - Bécsbe költözött.32 Valószínűleg Zichyék Bécsbe költözésével indokolhatjuk azt is, hogy a fehérvári palotát bérlőknek adták ki, akik ebben az épületben működtették a Magyar Király Szállót.33 Mindezek ellenére természetesen nem szakadt el hazájától, ahol a főrendiház tagja volt. Ő irányította a család Árva vármegyei alapítványi uradalmait is. Jelentős szerepet vállalt a magyarországi vasútépítésben, továbbá részt vett több bécsi és budapesti biztosítótársaság és pénzintézet alapításában. Érdekeltsége volt egyebek mellett a Déli Vaspályatársaságban (Déli Vasút), saját bihari birtokain vasutat épített fa és mész szállítására,34 az Anker Biztosítótársaság igazgatósági elnöke volt.35 Gazdasági vállalkozásai mellett Bécsben alapított keleti műkincsgyűjteményéröl is ismertté vált, a császárvárosban keleti múzeumot is alapított. Zichy Ödön nemcsak a műgyűjtők, hanem a valódi műértők közé is tartozott. A zenei és művészeti mozgalmak egyik legismertebb alakja volt az osztrák fővárosban, ekképpen lehetett a Kunstverein kuratóriumának tagja is.36 Zichy az egyik fő támogatója és kezdeményezője volt az 1872-ben indult osztrák-magyar északi-sarki expedíciónak, amelynek résztvevői a Távol-Keletre vezető északkeleti átjárót kívánták felkutatni. Átkelési lehetőséget ugyan nem találtak, de felfedeztek egy addig ismeretlen szigetcsoportot,
