Lukács László: 1948–49 jeles napjai a néphagyományban. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 35. (1998)

5 Bevezetés Az 1848-49. évi forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó néphagyományok gyűjtése 1947-ben, a történelmi esemény centenáriumára készülve kezdődött el (Dégh 1947a, 1947b). Az egész ország területére, a szabadságharc kiemelkedő jelentőségű helyszíneire (pl. Pákozd, Ozora, Mór) kiterjedő adatgyűjtésből Dégh Linda: A szabadságharc népköltészete címmel tett közzé egy kis gyűjteményt 1952-ben. Az összegyűjtött hatalmas anyag napjainkig feldolgozatlan, s még nagyobb probléma, hogy 1949 után az adatgyűjtés, egy-egy terület intenzívebb kutatása is abbamaradt. A budapesti Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában lévő 1848-as gyűjtés anyagából csupán Kossuth Lajos és az aradi vértanúk néphagyománybeli szerepével foglalkozott a kutatás (Sándor 1948, 1953; Ortutay 1952; Ujváry 1995). 1998-ban, a forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján, ismét az 1848-as néphagyományok felé fordult a kutatók tudományos érdeklődése. A Magyar Néprajzi Társaság három könyv, Vajkai Aurél: 1848 emlékei a népi díszítőművészetben; Dömötör Ákos: Hősök és vértanúk. Mondák és visszaemlékezések a szabadságharcról: Tari Lujza: Magyarország nagy vitézség. A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban című művének kiadásával, és a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében rendezett Történelem, történelemismeret, emlékezet című konferenciával emlékezett a magyar történelem sorsfordító eseményére. A Néprajzi Múzeum Éljen a haza! 1848-49 emlékezete című kiállításával, valamint Krasznay Péter 1848-as honvéd naplójának kiadásával tisztelgett az évfordulón (G. Szabó 1995; Forrai 1998). Eletem első tudományos előadását a Fejér megyei 1848-as hagyományokról tartottam 1978-ban, A Dunántúl településtörténete III. 1848-1867 című konferencián, Székesfehérváron (Lukács 1978). A konferenciát szervező Farkas Gábor levéltárigazgató, gimnazista koromban honismereti szakkörvezetőm, felkérését komolyan vettem, ezért már 1976-ban elkezdtem a Fejér megyei 1848-as hagyományok gyűjtését. A munkába bekapcsolódók (Csákvári Sándor, Gelencsér József, Gyimesi Károly, Kálmán Gyula, Sajtos József, Szijjártó Csaba, Tunkel Géza) számára sokszorosított kérdőívet készítettem, amely a szabadságharc Fejér megyei eseményeit: a pákozdi csatát, a móri ütközetet, az ozorai diadalt állította középpontba. Az 1848-49-es eseményekhez kapcsolódó szóbeli hagyomány mellett a fennmaradt naplók, feljegyzések, kéziratos daloskönyvek összegyűjtésére is felhívtam a figyelmet. A szabadságharchoz kapcsolódó tárgyi emlékek gyűjtését is folytattam a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. Összegyűjtöttem az iro-