Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)

A parcellázás és a tanyásodás

43 fel 2 pár részes aratót Székesfehérvárról. De a gabona behordását már a cseléddel együtt végezték. Két pár lovuk, 2 növendék csikójuk, 4-5 tehenük volt a tanyán. Sertéseket székesfehérvári házuknál hizlaltak, baromfit a tanyán neveltek. A Mészáros-tanya hagyományos növénytermesztő gazdaság volt: főként kukoricát, búzát, árpát, ro­zsot, burgonyát, lóherét termesztettek. Gabona, kukorica eladásából származott jövedelmük, annyi állatuk nem volt, hogy összes terményüket feletethették volna. A szomszédos Königsberg-gazdaság tejeskocsisa a Mészáros- és a Sütő-tanyán termelt tejet is naponta beszállította a székesfehérvári üzletekbe. Mészároséknak Székesfehérvárra, piacra, vásárra járásra használt kiskocsi­juk, a gazdálkodásnál használt nagykocsijuk, 2 pár vasekéjük, 4 leveles könnyűfo­gasuk, 2 leveles nehézfogasuk, vetőgépük volt. Gabonájukat minden évben a szomszédos Königsberg-gazdaságba kijövő székesfehérvári cséplőgép csépelte el. Mészáros István cselédje 1936-38 között a sárkeresztesi Lángi Lajos volt. Lángi Lajos az alábbi éves konvencióért dolgozott a Mészáros tanyán: 16 q gabona (búza, rozs, árpa), 1 kh kukoricaföld elvetve, 1 liter tej naponta, 12 pengő fertály­pénz negyedévenként, 2 db anyadisznó tartása szaporulatával együtt, baromfitartás, lakás (2 szoba+konyha), betegsegélyző. A konvenció azonos volt a szomszédos nagyobb uradalmakban (sárkeresztesi Károlyi-, zámolyi Merán­­uradalom) kapott konvencióval. A kis tanyán dolgozó cseléd munkája sokoldalúbb, kevésbé szakosodott volt a nagy uradalmakban dolgozó béresek, kocsisok, csirá­­sok munkájával szemben. Mészáros István tanyáját közvetlenül a második világháború kitörése előtt a tanyaszomszédnak, Sütő Istvánnak adta el, s Székesfehérvártól délre, Föveny­pusztán egy nagyobb tanyát vett. Fövenyi tanyája 1944-45 telén a harcok során romba dőlt. A Déli Vasúti aluljáró szomszédságában épült Széchenyi utcai háza 1944 őszén a vasút bombázásakor semmisült meg. Mészáros István a második világháború után meghalt, özvegye az 1950-es években szegényen, lakóként élt Székesfehérváron. A Sütő-tanya nagyobb volt a Mészáros-tanyánál. Több állatuk volt, sertéste­nyésztéssel is foglalkoztak. Három pár lófogatuk, parádés lovuk és csézájuk, 12-14 db szarvasmarhájuk és növendékmarhájuk volt. Cselédházukban két család élt, ahonnan összesen három férficseléd szolgált. A sertéseket egy gyerek kanász őrizte valamelyik cseléd családjából. Az állattenyésztés mellett hagyományos mó­don gabona- és takarmánytermesztéssel is foglalkoztak. Sütő István feleségének háza volt Székesfehérváron a Zámoly utcában, ahol télen három, polgári iskolába járó leányával együtt lakott. Nyáron valamennyien a tanyán éltek. Az 1940-es években megvették a szomszéd Mészáros-tanyát, s Mészárosékkal házasság révén rokoni kapcsolatba is kerültek: az egyik Sütő leányt, Annát az egyik Mészáros fiú, Ferenc vette feleségül. A második világháború harcai során a Sütő-tanya épületei is megsemmisültek. Sütőék a háború után Székesfehérvárra, Zámoly utcai házukba költöztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom