Lukács László: A mezőföldi tanyák néprajza. A farmtanyák kialakulása és pusztulása a Mezőföldön a XIX - XX. században - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 32. (Székesfehérvár, 1998)
A parcellázás és a tanyásodás
35 kát. Mikuska Györgynek magánjáró gőzgépe volt a csépléshez. Az 1920-as évekre már négy cséplőgépet vásárolt, amelyekkel a fiai jártak csépelni. Az 1929-33-as nagy gazdasági világválság Mikuska Györgyöt is megviselte. A válság után gyermekei között osztotta fel a tanyai földet. Mikuska György unokája, Nagyhegyesi István ma is az egyik felsőkörtvélyesi tanyán él. A Nagyhegyesi-tanya területét, 24 mh földet egy Tóth nevű földügynök kapta a Szabadkai Banktól, mivel közreműködött a parcellázásnál. Tóth a parcellán egy kis szoba-konyha-istállóból álló tanyát épített. Tanyájában a kocsisa lakott, gazdálkodott, Tóth pedig továbbra is ügynökösködött, kupeckedett. Tóth 1930 körül Csanádi Vince sárbogárdi gépészkovácsnak adta el a tanyát. Csanádi is bérletbe adta. Tőle lánya Gutái Lászlóné Csanádi Borbála örökölte. Gutaiék a tanyához tartozó földeket bevitték a termelőszövetkezetbe, csak a ház körül maradt meg 800 D-öl. A tanyát 1951-ben Nagyhegyesi István termelőszövetkezeti tag vásárolta meg. Nagyhegyesi István később brigádvezető lett. A régi tanyát teljesen átépítette, jelentősen bővítette. Felsőkörtvélyes déli, a budapesti és a székesfehérvári vasút közé eső Rekotya nevű részében is voltak tanyák. Itt állt Kinett István tanyája, amelyben 1968-ig laktak, majd elbontották. Az 1930-as években 30 kh föld tartozott hozzá. Alsótöbörzsökön Havas Gyula és König Gyula felparcellázott birtokán alakultak ki tanyák az 1920-as években a Biegl-tanyához vezető Dómján úton. Nagy János sárbogárdi házát és a határban szétszórt földjeit adta el, hogy a Havasbirtokból a 40 mh-as parcellát a kastéllyal együtt megvehesse. A tanyát 1951-ben államosították, a kastélyt 1986-ban bontotta le a termelőszövetkezet. Ugyancsak a Havas-birtokból vásárolt 43 mh-at Komjáthy József. Földjén egy régi uradalmi istálló volt, amely mellé tanyai lakóházat épített. Huszár Gábor 102 mh-at vett a Havas-birtokból. Neki Sárbogárdon is volt lakóháza, így nyáron a tanyán, télen a falusi házában lakott. Nagy Ignác, Nagy Imre és Dömötör Pál is vásárolt egy-egy parcellát Havas Gyulától. Mindhármójuk területére egy-egy régi cselédház esett, amit tanyaként használtak. Sárbogárdiéi keletre, a Külső-szőlőhegyre vezető Sörkemajori út mellett is állt néhány tanya. A Külső-szőlőhegyből indulva az út jobb oldalán az első Jaksa Ferenc tanyája volt. Ez 1000 D-öl szántóföldön épült 1938 körül. Jaksa Ferenc később vett még mellette egy kis darab földet. Szomszédja, ifjú Kis Pál 1400 D-öl szántóföldre építette a tanyát 1922-ben. Később örökölt hozzá 3,5 kh-at. A tanyaépület szoba, konyha, istállóból állt. Vele szemben, az út másik oldalán idős Kis Pál nagyobb tanyája állt. 40 kh föld tartozott hozzá egy tagban, amit a gyermektelen Somogyi Józseftől örököltek. A tanyai ház két szoba, konyhás volt, az udvaron külön istállóval, fészerrel. Ifjú Kis Pál tanyája után a Deutsch-tanya következett. Ez Deutsch Béla sárbogárdi fakereskedő uradalmi cselédekkel műveltetett, 243 khas gazdasága volt. Szomszédságában a Vida-tanya állt. Vida János Soltvadkertről jött, árvagyerekként juhász lett, birkákat is hozott magával. Soltvadkerten eladta az örökségét, megvette belőle a Vida-tanyát, amelyhez az 1920-as években 117 kh föld tartozott. A föld egy részét felesége, Sörény Szabó Julianna örökölte. A Vida-
