Somogyi Árpás: A Vladimiri Istenszülő ikon XV. századi másolata Székesfehérvárt - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 5. (Székesfehérvár, 1957)
A pravoszláv népek egyes csoportjait északibb területekre kényszerítette a Baikán félszigetről a törökök térfoglalása. E népek elhagyva régi hazájukat Viadalában, Magyarország és Erdély déli részében találtak menedéket. Hazánkba, a törökök nagyobb balkáni győzelmeit követő hullámokban vándoroltak be, így nagy számmal érkeztek Magyarországira Szendrő-vár bukása, a rigómezei második csata, valamint a mohácsi vész után. A menekültek első csoportja Csepel szigeten telepedett le: 1404 körül a pravoszláv délszlávok már megszállták a sziget egyes részeit. Nagyobb számban jöttek isimét e területre 1439-ben. I. Ulászló Szent Ábrahám pátriárka tiszteletére szentelt templom romjai körüli helyet, vagyis a mai Ráckevét, jelölte ki számukra, 1440. ókltóber 10-én kelt okmányában.1 A mohácsi vész utáni időkben Kaposváron telepedtek le, de onnan kevés idő múlva átköltöztek Szigetvárra.“ A Dragovios zárda menekült szerzetesei 1585-ben a Tolna megyei Grábócon alapítottak kolostort, a mely napjainkban is fennáll és számos későbyzánci művészeti emléket őriz.! A balkáni pravoszlávok Székesfehérvárt is korán letelepedtek, a XVII. században itt már szerepet játszottak. E század elején a külső város (egykori térképen Borgo esteriore) lakossága szerb volt. Egy XVII. század eleji térkép e városrészt rácvárosnak tünteti fel és közepében kisebb, templomot is jelöl.4 A székesfehérvári ,görögkeleti templomiról más XVII. század eleji adatok is megemlékeznek, így például tudomásunk van arról, hogy 1617-ben a székesfehérvári görögkeletieket megajándékozták egy evangéliummal.5 A templom korai fennállását igazolja az is, hogy a budai szerb püspök 1723-ban, a városi tanácsihoz, a torony kijavítása ügyében intézett beadványában, arra hivatkozott, hogy Székesfehérvárt „a templom régtől fogva fennáll”.6 Székesfehérvárnak a törököktől való felszabadítása évében készült összeírás említi a görögkeleti templomot is. Ez gályákból és sárból épített toronynélkü'li épület volt.' E templomot 1733-ig használták, ekkor lerombolva azt, megkezdték egy újabb épület felépítését téglából, amelynek érdekében, sok harcot vívtak a helyi jezsuita renddel.8 Az 1733 évben megkezdett épület befejezésére vonatkozó feljegyzések nem maradtak meg. Ismeretes egy adat, amely 1752. évi felszentelésről szól, ez azonban inkább nagyobb méretű átalakítást, vagy javítást jelez és a tényleges felszentelés sokkal korábban történhetett.8 Mária Terézia 1759 augusztus 20-án kelt rendelete alapján, bár megnagyobbították és toronnyal látták el templomukat, csakhamar megbízást adtak egy másik felépítésére. Ez arra mutat, hogy Csernojevics 3
