Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Tóth István: Változások Szeged arculatában szegedi épületeken keresztül
Változások Szeged arculatában szegedi épületeken keresztül Tóth István A Széchenyi térről a nemzetközi szakirodalom, a különböző útikönyvek is elismerően írtak, kiemelték példás térkompozícióját: ezek szerint kiváló térhatását a közepe felé lejtő útvonalaknak köszönhette. Annyi bizonyos, hogy ezt a hatást erősítette a teret övező épületek elhelyezése is, ugyanis mindegyik épület a homlokzatával a tér közepe felé irányult. 1874-től a tér kisebb lett, mivel akkorra elkészültek a Széchenyi teret és a Klauzál teret elválasztó épületek. Talán nem tűnik fel, de a legtöbb, teret ismertető írás kifelejti a felsorolásból a Déry-házat, amely a Vár utca és a tér sarkán, a Postapalotával átellenben épült meg. A család vagyonosként és jó nevűként volt ismert már az 1880-as években is. „Elfogadott homlokzat vázlat a törvényszéki és postaépület közötti házcsoportra" néven Lechner Ödön készített a házhoz vázlatot. A Vár utca felőli sarokház építésére Déry Károly ügyvéd kapott engedélyt. Az épület látható a Letzter és Keglovich cég 1888 és 1892 között készült felvételén. 1896-ban a Vár u. 7. szám alatt Déry Ede varrógépraktára állt. Többnyire csak az Aigner-, Popper-házak kerültek anno említésre. A tér jelentős változásokon nem ment át - igaz ugyan, hogy a tér parktükreit határoló öntöttvas kerítések idővel eltűntek. Ez a folyamat már a két világháború közötti időben elkezdődött, sőt, 1943-ra már országos szakmai berkekben is eltüntetendőnek jelölték meg azokat. Ez 1945-1951 között beteljesedett. 1930 októberében a tér nyugati oldaláról az Aradi vértanúk terére helyezték át az ifj. Vastagh György által 1912-ben készített II. Rákóczi Ferenc szobrot, majd 1945 után a nyugati oldalon emeltek emlékműveket a szovjet közkatonáknak és szovjet tiszteknek, amelyek 1990 után a Belvárosi temetőbe kerültek ki exhumálást követően. Az emlékművek maradványainak egy része pedig a Móra Ferenc Múzeum Helytörténeti gyűjteményébe került. A közkatonák helyén jelenleg Szent István és Gizella, valamint Klebelsberg Kunó szobra található, míg a tisztek parkrészét 2010 óta a várost alapító IV. Béla lovasszobra foglalja el. A tér midig is elismert volt szépen parkosított területével és virágos felületeivel. A 20. század elejétől a kiteljesedő platánok máig meghatározzák árnyas, hűst adó jellegét. Ám már nem agóra-jellegű ez a tér, mint egykor volt. Az emberek igénylik, hogy legyenek olyan terek, ahol beszélgethetnek, találkozhatnak szép környezetben - és ez éppen egy ilyen hely. A Széchenyi tér részletes bemutatását kezdjük a Déli oldallal! Kiss Dávid-palota Városképi jelentőségű. Eklektikus stílusban épült 1872-ben, ma a Széchenyi tér 15. alatt található. Tervezői: Benkó Károly, Kolbenheyer Ferenc. Az 1870 októberében árverésre bocsátott Széchenyi téri házhelyekből csak kettő kelt el, mindkettőt Kiss Dávid kereskedő vette meg. A Szegedi Híradó 1871 februárjában hírül adta, hogy a négyhomlokzatú palota kétemeletes lesz, a földszinten 30 bolttal (mindegyik irodahelyiséggel kiegészülve), a két emeletben összesen 160
