Zsidók Szeged társadalmában (Szeged, 2014)

14. Bácskai Éva Szeged: Elrabolt ifjúság (A Radó csald történetéből)

Az éjszaka rémesen hideg volt, és a föld nyirkos, pedig júniust mutatott a naptár. Még jó, hogy elhozták a pokrócokat. Összebújt a család, amennyire lehetett próbálták egymást melegíteni. Ernő feleségének rémesen fájt a lába. Trombózisa volt, a szülés után kapta. Már csak ez hiányzott szegénynek. Síri hangulatban telt az este és az éjjel, és ez reggelre csak fokozódott. Amikor pirkadni kezdett, látták, hogy halottakat visznek ki a kapun. Megtudták, hogy az éjszaka itt is sokan öngyilkosságot követtek el. Ezentúl minden reggel volt hullaszállítás.

Az emberi szükséglet megoldására az udvar közepén árkot ástak, amire pallót fektettek. Férfiak, nők, gyermekek egymás mellett. Nem számított, és csendőrök nézték, felügyelték még ezt a műveletet is.

Vica elővette régóta őrizgetett „kincsét", utolsó száz pengőjét. Hová kellene elrejteni? Majd bolond lesz leadni, de hogy ne találják meg nála, elhatározta, hogy eldugja. Két tégla között egy darabon kikaparta a maltert, és ügyesen behelyezte a résbe a papírba csomagolt pénzt. Gondosan megszámolta hányadik tégla közé tette, hogy ha majd vége lesz a háborúnak, visszajön és megkeresi.

Naponta újabb és újabb zsidók érkeztek a téglagyárba. Csoportokban hozták szüntelenül az embereket a környék legkülönbözőbb helyeiről, és ahogy érkeztek, egyre szűkösebb volt a hely. Egyszercsak nem akartak hinni a szemüknek, amikor felfedezték Gyurit, a testvérüket, az újonnan érkezők között. Tőle tudták meg, hogy már a vegyes házasságban élőket is összeszedték. Gyuri sírt és nem tudott megnyugodni. Imádott feleségét kellett otthagynia. Házasságkötésük óta még soha nem voltak külön egymástól. - Ki vigyáz most Terikémre? - zokogta. - Vajon fogom még valaha látni őt? Tériké női-férfi fodrász volt, amikor Gyurival megismerkedett. Óriási és egyetlen szerelem volt Gyuri életében. Nagyon szép és rendes lány volt Teri, de igen gyenge fizikumú. Idős beteg édesanyjával élt együtt, majd az esküvő után Gyuri is odaköltözött, és ezentúl nem engedte a feleségét dolgozni. - Elég neked, ha itthon helytállsz - mondta. Majd én megkeresem azt a pénzt, ami szükséges a családunknak. így azután Teri otthon ápolta édesanyját, és férjét mindig meleg étellel várta. Szép csendesen, szeretetben éltek. Most ez a nyugalom felborult. Ettől a naptól fogva Teri helyettesítette férjét a kefegyárban, ő lett a kenyérkereső. Gyurit nem vitték el munkaszolgálatra, mivel bélsipollyal állandóan a kórházban feküdt. Egyik alkalommal kitűzték reggelre a műtétet: - Ki kell vezetni a belét az oldalán - közölte az orvos. Olyan leromlott állapotban volt szegényke, hogy aki látta, nem sokat adott volna az életéért. Azonban a műtét reggelén az orvos bejött hozzá, és a következőt mondta:- Én mégsem operálom meg magát fiatalember. Egész éjjel alig aludtam valamit, maga járt a fejemben. Annyira fiatal még, várjunk ezzel a műtéttel.

Szóval ilyen leromlott állapotban, vérző belekkel érkezett meg Gyuri a téglagyárba. Nagyon sírt, vigasztalhatatlan volt.

Zsidók Szeged társadalmában

o<x>oo<xx>ooo^o<xxx><xx> 243