Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

A területtel foglalkozó irodalom - Kiskunfélegyháza

Az 1850-es években felvett adatok szerint Félegyháza és a hozzá kapcsolódó (fél Kisszállás, Ferencszállás, Galambos) puszták, valamint Csólyos művelési ág szerinti megoszlása a következő volt:

11

6 Félegyháza és Csólyos puszta megoszlása művelési ágak szerint Félegyháza Csólyos Föld Terület (kat. hold) Szántó 29 726 16 Rét 8 063 232 Szőlő 1 420 Legelő 2 340 4 630 Erdő 64 653 Nádas 96 Terméketlen 2 740 454 Összesen: 44 452 5 986 A rozs és a köles termelése mellett a múlt század második felére egyre nagyobb szerepet kapott az árpa és a kukorica termesztése is. A burgonya azonban még mindig a szegény ember kenyerének számított. „Nincs szegény ember, valamire való napszámos vagy éves cseléd, kinek egy láncz kukoricza, vagy egy kis krumpliföldje, vagy mindkettő ne volna... Eleinte a közönséges Jakab krumpli volt általánosan elterjedve... 1868-ban hozatott három termelő néhány fontnyi rózsa krumplit, mely korai tenyésztésénél fogva gyors elterjedésnek örvendett, azonban mivel a telet nem állja ki oly sokáig erjedés nélkül, mint mások ez sem vehette át a krumpli termelésben a főszerepet, jött ezután a szarvas alakjáról elnevezett kifli krumpli, mely csemegepótlék gyanánt használtatik. A kecskeméti gazdasági egyesület útján azonban számos fajjal kísérletet tévén, ma az úgynevezett gyöngy krumpli (Perlen) - óriási nagy liszttartalmú - örvend általános elerjedésnek és mellette látható a hópehely és még számos faj" - írta Szerelemhegyi Tivadar.

11

7 A dohánytermesztés jelentőségét is kiemelte: „Ezen termelési ág nem hoz dicsőséget városunkra s dohánya még csak a középszerűség vonaláig sem képes minőség tekintetében felemelkedni, minek pedig nem a talaj az oka, mivel az Félegyházán anynyira kedvező a dohánynak, hogy hasonló kedvező müvelés és gondozás mellett nemcsák a dohányra rosszabb talajú külföld, hanem honi vetélytársaink sem lennének képesek bennünket túlszárnyalni."

11

8 Utalt a termelés és az értékesítés körülményeire is: "A dohánytermelés leggyakrabban minden felügyelet nélkül a dohányos kertészekre van bízva, a legelhanyagoltabb néposztályra, mely e tekintetben nem képes a haladásra... Rossz hatással van a dohánytermelésre az óriási mérveket öltő csempészés is, mert a kertész, vagy sokszor maga a kistermelő is a javadohányt kiválogatja s természetesen ötszörös árt kap érte, de ugyanekkor a kormánynak a rossza marad, s ez kénytelen levén ezt is beváltani, természetes, hogy a legkisebb árt adja érte... Nagyon gátló körülmény még az is, hogy kellő terű dohányszárító színek sincsenek."

11

9 11

6 Iványosi-Szabö Tibor 1985. 207. 11

7 Szerelemhegyi Tivadar 1882. 213. A lánc, mint területmérték az Alföldön több művelési ágban, vidékenként más-más területet jelentett. (Bogdán István 1987. 72.) 11

8 Szerelemhegyi Tivadar 1882. 214. 11

9 Szerelemhegyi Tivadar 1882. 215. 26