Fodor Ferenc: A Duna-Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a 20. században (Szeged, 2008)

Spárgatermesztés

Az ételt már az előző nap elkészítik. Mivel későn lehet indulni, a reggeli harmat miatt, általában egy nap csak egyszer étkeznek. Sietnek a szedéssel, mert a jó időt ki kell használni. A kivert napraforgó magot este, vagy másnap reggel zsákokba szedik. A munka végeztével a termést alkalmas helyen - legtöbbször fóliasátorban - kiterítik, ahol kiszárad. Télen szelelőrostán kiszelelik, zsákokba kimérik. A ricatermelők általában több éves kapcsolatban állnak a kereskedőkkel, akik házhoz jönnek az áruért. A termelők pirítással, csomagolással nem foglalkoznak, csak nagyban értékesítik a termést. Spárgatermesztés Magyarországon a 20. század elejéig a spárga (Asparagus Officinalis) inkább csak a főúri kertek növénye volt. Bár termesztéséről már Lippai János is részletesen írt,

34

7 elterjedtségéről keveset tudunk. 1866-ban „Kalocsa város kertésze Kirschner András tudatja, hogy nála több ezernyi 3-4 éves spárgagyökerek megrendelhetők. Száza 50 krjával kapható."

34

8 A spárga konzervipari felhasználásáról 1926-ban közöltek hasznos tudnivalókat.

34

9 A magoncnevelésről a Magyar Gyümölcs nevű folyóiratban olvasható tájékoztatás.

35

0 Termesztése a második világháború után lendült fel. 1958-ban a tatárszentgyörgyi példa alapján - ahol 90 kh volt - Örkényben 40 kh-t, Gyónón 30 kh-t, Táborfalfán 20 kh-t, Lajosmizsén 15 kh-t telepítettek, a kelebiai példa kapcsán - ahol 84 kh volt - Tompán 20 kh, Kisszálláson 10 kh, Ásotthalmon 15 kh, Mélykűton 36 kh, Mórahalmon 20 kh, Öttömösön 20 kh spárgát telepítettek.

35

1 Öttömösön azonban már korábban megismerkedtek a spárgatermesztés módszereivel. E vidék talaja gyenge minőségű homok, ahol a 19. század végéig a szegedi, alsóvárosi gazdák jószágai legeltek. A művelésre legalkalmasabb területeket már az 1850-es években fölszántották, sőt szőlőt is telepítettek.

35

2 Az első birtokos Magyar Imre volt, aki majort épített, majd szőlőt és erdőt telepített a homok megkötése érdekében.

35

3 Birtokát 1897-ben kezdte fölparcellázni. Az új birtokosok a letelepedéssel járó nehézségek leküzdése után takarmánynövényeket termeltek, jószágot tartottak. Az első világháború után viszont egyre nagyobb területen termeltek káposztát, paradicsomot, dinnyét. Ezenkívül fűszerpaprikát is mintegy 25-30 család termelt.

3 4 A gyenge talajadottságú kisbirtokokon a legjobb megélhetést a zöldségtermelés biztosította. A hagyományosnak mondható zöldségfajták mellett az 1940-es évek elején az öttömösiek megismerkedtek egy új zöldségnövénynek, a spárgának a termesztésével. A spárga a visszaemlékezések szerint a szomszédos kelebiai - Sáska laposi - urada34

7 Lippai János 1664. 80. 34

8 Vasárnapi Újság 1866/9. 103. 34

9 Hérics-Tóth Jenő 1926. 108-109. 35

9 Magyar Gyümölcs 1940/9. 281. 35

1 Dávid Sándor-Koródi László 1969. 5. 35

2 Palugyai Imre 1855.474. 35

3 Juhász Antal 1989. 142. 35

4 Olasz Lajos 1998. 112. 154