Juhász Antal: A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 2005)
III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG - B) A jászkunsági mezővárosok és falvak közbirtokossági pusztái - 4. Orgovány
katonai térkép mutatja, hogy a birtokosok elsősorban az északnyugat-délkeleti irányú homokhátságokon és a pusztát átszelő utak közelében építették tanyáikat. Pl. a Kecskemétről Kiskőrös felé vezető úttól pár száz méterre, szintén magas fekvésű földháton épült tanyák csaknem sort alkottak. (43. ábra) A térkép készítői 91 magántulajdonú tanya birtokosának nevét tüntették föl, de észrevehető, hogy nem minden épület vagy épületcsoport mellett jelölték a tulajdonost. Kunszentmiklósnak 2 tanyája volt a pusztán - Város tanya megjelöléssel — ezenkívül a Kecskemét-Kiskőrösi és az Izsák-Szank közötti út kereszteződésénél épített csárda és 5 csőszház volt az anyatelepülés birtokában. Csíra S^ék és Arpáshalom körül 5 Hajdú, a zsombékos Nagyrét közelében 5 Tóth nevű birtokosnak volt tanyája, az izsáki út mellett 4 Pap tanya, a Kecskeméthez tartozó Köncsög puszta szomszédságában 4 Aczél tanya épült egymás közelében. (43. ábra) Ezek vagy a gazdabirtok megosztásakor keletkeztek, amikor a tehetős gazda tanyás birtokrészt adott nős fiainak, vagy testvérek, unokatestvérek tulajdonát képezték. Az előbbi eset lehetett gyakoribb, amire 20. századi példáink is vannak. A katonai felméréshez kiadott utasítás szerint számba vették, hány ház alkalmas katonai szálláshelynek és hány istálló a katonalovak elhelyezésére. A pusztán ilyen céllal 128 házat és 62 istállót vettek jegyzékbe, amiből következtetni tudunk a tanyák jellegére. A legmódosabb birtokosok tanyáin két lakóház épült: egyik a gazda családjának, másik a cselédeknek. Az 1820. évi tanyaleltár is említ felső és alsó házat. Itt értelmezhetjük, miért nem találtak a felső házban kemencét: nem volt rá szükség, mivel a gazda és családtagjai télen bizonyosan szentmiklósi házukban tartózkodtak. 1861-ben 18-20 ilyen nagygazda tanya lehetett a pusztán. Viszont nem minden tanyán találtak a lovak elhelyezésére alkalmas istállót. Több tanya mellett föltűnnek a szőlőskertek. A legnagyobb gróf Kun László tanyáján, de kisebb szőlőtelepítés volt még 11 birtokos: Tóth Zsigmond, Király János, Király Antal, Szőke Gábor, Virágh Pál, Pap Zsigmond, Tóth Ferenc, Habel János és Ferenc, Gordon Imre, Aczél Zsigmond tanyái mellett. Tizenhárom gazda 2-3 tanyát is birtokolt: 3 tanya volt Király János, Gellért Ferenc és Tóth Ferenc tulajdonában. A legsivárabb pusztarészeket: északon Orgovány- és Boglyahalom, délen Tolvajosés Gorgolohegy (a nép ajkán Kargalahegy) környékét még buckás síványhomok uralta. A siványok megkötésére már elkezdődött a Pálinkás erdő és Tolvajos erdő telepítése. Az 1860-70-es években újabb tanyák épültek a pusztán. 1879-ben készítették Orgovány puszta adóközség kataszteri térképét és ugyanebből az évből fennmaradt a puszta házainak összeírása. 40 9 Tekes Ferenc pusztabíró 178 házat 40 9 BKMÖL, Kataszteri térképek 32 Orgovány puszta-adóközség Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyében, 1879. Fölvette Holub Károly mérnök. Sajnos, a 47 szelvény közül 17 hiányzik. A kallódó térképszelvényeket valamelyest pótolja a házösszeírás: BKMÖL, Kunszentmiklós Levéltára, V. 372/e. 3. Közölte Sz. KÖRÖSI Ilona 1997. 85-90. 217
