Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Szarka J.: Megjegyzések Fábiánsebestyén középkori történetéhez
38 Szarka József A középkori Magyarországról Fábián és Sebestyén együttes kultuszának emlékét helynévben (patrociniumnévben) egyedül az általunk vizsgált település őrzi, bár végrendeleti hagyományból ismert még egy a tiszteletükre ajánlott kápolna, amely talán Sólyomkőn állhatott (MEZŐ 1996, 75.). Ezeken kívül Fábiánsebestyén oltára volt a jgyőri székesegyháznak (1479), a budavári Magdolna-templomnak (1487) (BÁLINT 1977, 161.), illetve az esztergomi egyháznak (HOFFMANN 1992, 44-45.).2 A két szent együttes ábrázolása Bánfáról (1460) és Kassáról (1470) ismert (BÁLINT 1977, 161.). A felsorolt adatokon túl a szentek középkori kultuszára utalhatnak még a személynevek. Mindkét név igen korán elterjedt az Árpád-korban (FEHÉRTÓI 1983, 122-123., 304.). Sebestyénnek nevezték az egyik első esztergomi érseket (VESZPRÉMY 1994), de a 11. századból ismert egy Fábián nevű bácsi érsek is (GYÖRFFY 1997, 31, 118, 128.). Talán a két szent közös kultuszából eredeztethetek azok az adatok, amikor a Fábián és a Sebestyén nevek egy családon belül jelennek meg, ilyenek a 13-14. század fordulójától ismertek. A pozsonyi káptalan 1290-99 között kiadott oklevelében fordul elő Fábián fia Sebestyén (ÁÚO. V. 243.),3 illetve testvérek, családtagok esetében az Anjou-kori oklevéltárban is előfordul együtt e két név (ANJOU-OKLT. I. 137., 293-294.). Amint azt már említettük, településünk nevét a benne található Szent Fábiánsebestyén egyházáról kapta. Nevének első említése 1389-ből származik, amikor Csáktornyái (Lackfi) István nádor oklevelet ad ki a Szent Fábián és Sebestyén mártírok egyháza melletti kunok szállásán (GYÁRFÁS III. 511).4 1400-ban ugyanez a településnév már magyarul fordul elő Zenth- fabiansebestyenzallasa descensusként (ZSO. II/l. 68.). A descensus szállást, megtelepedést jelent, általában a -szállása végű helynevekre használják (KRISTÓ 1976, 90.), melyek gyakori elnevezései a jász és a kun településeknek (FNESZ. I. 157.). 1469-ben a település neve már Fabyansebestyen alakban (KRISTÓ 1981, 63.; GYO. 20.), 1504-ben pedig már külön írva Fabyan Sebesthyen alakban fordul elő (KRISTÓ 1967, 58.). A Petrák- krónika tanulsága szerint a népnyelvben ez még tovább rövidült, és használták Fábián alakban is, amiből aztán kialakultak a Fábiáni személynevek Szentes környékén (PETRÁK 42. ill. passim.). Megjegyzendő, hogy a közeli Szentmártonszállásának neve hasonló rövidüléses fejlődésen ment keresztül (MEZŐ 1996, 155.), a települést ma hivatalosan Kunszentmártonnak hívják, de a mai köznyelvben a legritkább esetben mondják ki teljes nevét, mind Kunszent, mind Szentmárton elnevezése elterjedt. 2 A Missale Strigoniense 7. lapjának bejegyzése szerint 1501-ben Mihály milkói (!) püspök az esztergomi egyház Szent Fábián- és Szent Sebestyén-oltárának adományozta a kódexet. 3 „Sebastiano filio Fabiani” 4 „Datum in descensu cumanorum circa ecclesiam beatorum Fabiani et Sebastiani martirum”
