Szent István emlékezete falikárpitokon 1938-2000 (Szeged, 2001)

Előszó

ELŐSZÓ S zeged városa 1938-ban ajándékba kapta a kultuszminisztertől Pekáry István gyönyörű, 3x3 m faliszőnyegét, amely Szent István életét mutatja be. Ez az 1938-as Szent István emlékév alkalmá­ból készült. Ugyanezen évben Pekáry Ist­ván szintén 3x3 méteres másik falisző­nyeget is készített, amely Székesfehérvár­ra került, ma is ott őrzik. Mindkettő a Bu­dai Szövőműhely kivitelezésében készült. A két szőnyegnek akkora sikere volt, hogy 1939-ben kiszállították New York-ba a vi­lágkiállításra és ott a magyar pavilon büszkesége lett. A szép eredményeket és a nagy sikert látva 1938-ban a Katolikus Püspöki Kar pályázatot írt ki Szent István életét bemu­tató faliszőnyegek készítésére, amelyet 1939-ben hirdettek ki és erre több terv ér­kezett. Ezek közül ismereteink szerint két jelentős pályamű valósult meg. Az egyik Ferenczy Noémi szintén 3x3 méteres gyö­nyörű faliszőnyege, amely a pályázat eredményeként 1941-ben Nyíregyházára került és ma is ott őrzik. Végül a másik fa­liszőnyeg elkészítésére Domanovszky Endre kapott megbízást, amely alkotás Szent István, Szent Imre herceg és Odilo apát ténykedését mutatja be. Ez a falisző­nyeg Pécsre került. Ezeket, amint azt Glattfelder Gyula Csanádi püspök megfogalmazta, azért kellett nagyszabású pályázat keretében megrendelni, hogy ország-világ láthas­sa milyen nagy jelentőségű a téma és az ünnepelt személyiség. Amint a püspök írja: „mindent el kell követnünk, hogy oly mű­vészi és egyházművészeti produktivitást indít­sunk meg, amely a nagy alkalomhoz, s a világ érdeklődéséhez is méltó". A cél érdekében jelentős pályadíjat is kitűztek. 1945 után a pártállami diktatúra dü­hödt indulattal támadt mindenre, ami az ezeréves magyar múltra és az államalapí­tó királyra utalt. Kiváltképp fölléptek a hit, az egyház - és a szentek tisztelete el­len. Szent István így „tiltott személlyé" lett és a szőnyegek is lekerültek a falról, padlásra, múzeumi raktárba helyezve őket évtizedekre. Amikor a magyar kereszténység ezredik és a magyar állam ugyanazon évforduló­ja alkalmából a szegedi múzeum méltó, megemlékező kiállításról kívánt gondos­kodni, akkor merült föl a jelen sorok szer­zőjében, hogy össze kellene gyűjteni az 1938-as emlékév alkalmából készült sző­nyegeket. így került sor a jelzett kiállítás 2000 májusában történt megszervezésére és megnyitására a szegedi múzeumban, majd a három szőnyeg Székesfehérvá­ron, illetve Nyíregyházán lett bemutatva. Ez alkalommal Pécs város tulajdonába került Domanovszky-féle szőnyegről még csak fekete-fehér fotók voltak ismertek és ezek szerepeltek a kiállításban. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom