Szent István emlékezete falikárpitokon 1938-2000 (Szeged, 2001)
Pálosi Judit: Szent István kárpitok
A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Előkészítő Bizottsága, valamint a Szent István lubileumi Év Előkészítő Bizottsága zártkörű, illetve nyilvános pályázatokat hirdetett: előbbi a kongresszus plakátjának megtervezésére (az 1. díjat Konecsni Györgynek ítélték), művészi jelvény tervezésére (Madarassy Walter nyerte meg), utóbbi ugyancsak plakátra (nyertesek Molnár C. Pál, illetve Aba Novák Vilmos).2 Újra lefordítják és két nyelven kiadják István király intelmeit.3 A posta 1938. január elsején részletes ikonográfiái előírások alapján készült bélyegeket hozott forgalomba. A jelentős vallási esemény méltó megünneplésére az egyház és az állam tehát az ábrázoló és alkalmazott művészetek széles körét igénybe vette. Később, az ünnep elteltével is folytatódott a nagyszabású művészeti eseménysorozat. A Szent István Emlékév Végrehajtó Bizottsága 1939-1942. között Szent Istvánnal kapcsolatos műveket készíttet és adományoz különböző vidéki városoknak. Szövött falikárpitot kapott közöttük Pécs, Győr, Szeged, Szombathely és Nyíregyháza. Pekáry István művét Szeged városa kapta. Domanovszky Endre Szent Istvánt, Szent Imrét, Odilo apátot ábrázoló kárpitját Pécs számára készítette. Szombathelyre Basilides Barna három részből álló sorozatot tervezett. A sorozat tagjainak tárgya: Szent Imre házassága, Orseolo házassága, Szombathely város allegóriája. Nyíregyházára, a polgármester fogadószobáját díszítő kárpit tervezésére 1939-ben Ferenczy Noémit kérték fel. írásunk Pekáry István két kárpitjával (Szeged, Székesfehérvár), valamint Domanovszky Endre és Ferenczy Noémi művével foglalkozik. Pekáry István Szent István, a földművelés támogatója4 Pekáry István szegedi kárpitja népmesék hőseként ábrázolja az államalapítót, mint a földművelés támogatóját. A művelt, sokat látott, az európai múzeumok kincseit, köztük a kárpitművészet remekeit ismerő, s korszakait értő szemmel vizsgáló művész a maga számára a XV-XVI. századi francia, illetve flamand kárpitművészetben lelte meg a követendő példát. Szeged Szent István kárpitján virágokkal teliszórt mezőn lépdelnek a király és kíséretének lovai, a tisztelettudóan komoly földműves mezítelen lába, a sarút viselő szerzetes, a papucsos parasztnő. A miile fleures kárpitok, a Loire menti műhelyekben szőtt ezer virágos kárpitok egyszerű, gyöngéd szépségű, finom rajzú kis virágai Pekáry művén, íme, az otthonunkká lett Kárpát-medencében nyílnak. A letelepedett, kereszténnyé lett népet az országba hívott szerzetesek tanítják földművelésre, galambtenyésztésre, méhészkedésre, betegápolásra... Kolostorukat, - fennmaradt erődtemplomaink mintájára - kőfal köríti. Úgy foglalja a kőfal ívébe a kolostort, kertjét és templomát, miként a középkor végi francia kár10
