Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Somogyi Péter: Ismeretlen levéltári adatok a Firtos hegyén 1831-ben talált bizánci aranyakról
Ismeretlen levéltári adatok a Firtos hegyén 1831-ben talált bizánci aranyakról hogy már kezdetben is a 6. században uralkodó I. Iustinus és I. lustinianus aranyairól tudakozódott Feketénél. Ezért az is érthető, hogy miért fogadta olyan nagy érdeklődéssel a Fekete által később beszerzett, korábban nem is sejtett Mauricius- és Fle- raclius-solidusokat: ezek a példányok ugyanis felettébb alkalmasak voltak arra, hogy az aranyak felhalmozása és ezáltal a hunok erdélyi jelenléte a 7. századig, azaz legalább az avar korig bizonyítható legyen. Mint igaz székely hazafi, természetesen Fekete is érdekelt volt a bizonyítási eljárás sikerében. Amint ezt a következő, Nagyajtainak szóló egyik leveléből vett idézet tanúsítja, a hun-székely rokonság számára sem volt kérdéses: „Midőn tehát Barátom Úrnak a Hunnusok idejebeli napkeleti és napnyugoti emlék pénzeket küldök hiszem, hogy Barátom Úrban is mint bennem, magasztos érzést gerjeszt az a gondolat, hogy hajdanta Hunnus Ős Atyáinknak napkelet és napnyugot adózott és a föld gyomrában szinte 1800. évig nyugodt pénzek a Históriát igazolják — hihető az is, hogy Hunnus őseink keleten, nyugoton hadakozván, mindenütt raboltak és hoztak haza pénzt. ” Vajon Fekete történeti felfogása nem játszott-e szerepet abban, hogy a két általa beszerzett avar kori solidusról is mint firtosi aranyakról számolt be Nagyajtainak? IRODALOM BÓNA I.: Dáciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271-896). In: Erdély története. A kezdetektől 1606-ig. Szerk.: Makkai L. -Mócsy A. Budapest 1986, 107-234. EGYED Á.: Nagyajtai Kovács István és az erdélyi magyar tudományos történetírás kibontakozása. Erdélyi Múzeum 55/1-2, Cluj-Napoca 1993, 41-50. FEKETE S.: Régi római és görög pénzek, s érmek. Kolozsvár 1868. FERENCZI I.: Van-e köze a köröndi és környékbeli avar kori leleteknek a székely eredet-kérdéshez? Hazanéző 1/2, Korond 1990, 4-8. FERENCZI I.: Sóvidéki várainkról. Hazanéző Könyvek 5, Korond 1994. FERENCZI S.: Firtosvár aranyéremlelete. Székelység 4/7-8, Odorheiul Secuiesc 1934, 47-61. FERENCZI, S.: Der Firtoscher Fund byzantinischer Goldmünzen. Siebenbürgische Vierteljahrsschrift 62, Sibiu-Bistrita 1939, 59-78. HARHOIU, R.: Die Beziehungen zwischen Romanen und Barbaren in Siebenbürgen aus der Sicht einer ungarischen Geschichte Transilvaniens. Dacia 31 (1987) 119-129. HOREDT, K.: Avarii in Transilvania. In: Horedt, K.: Contributii la istoria Transilvaniei in secolele IV-XI1I. Bucure$ti 1958,61-108. HOREDT, K.: Siebenbürgen im Friihmittelalter. Anti- quitas 28, Bonn 1986. JAKAB E. - SZÁDECZKY L.: Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1849-ig. Budapest 1901. KENT, J. P. C.: The Divided Empire and the Fall of the Western Parts, 395-491 Ed. Roman Imperial Coinage 10, London 1994. KISS, A.: Germanen im awarenzeitlichen Karpatenbek- ken. In: Awarenforschungen. Hrg.: Dairn, F. Wien 1992,35-134. KŐVÁRI L.: Erdély régiségei. Pest 1852. KŐVÁRI L.: Erdély építészeti emlékei. Kolozsvár 1866. MÜLLER, Fr.: Die Ruinen am Firtos in Siebenbürgen. Mittheilungen der k.k. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale 3, Wien 1858,257-263. NEIGEBAUR, J. F.: Dacien. Aus den Überresten des klassischen Alterthums. Kronstadt 1851. NUSSBAUM, T.: Note referitoare la tezaurul de monede bizantine de aur descoperite la Firtuy Aluta 12—13, Sfintu Gheorghe/Sepsiszentgyörgy 1981,433-436. PROTASE, D.: Probléma continuitáfii daco-romane in lumina arheologiei $i numismaticii. Biblioteca de arheologie 9, Bucurejti 1966. SOMOGYI, P.: Byzantinische Fundmünzen der Awarenzeit. Monographien zur Frühgeschichte und Mittelalterarchäologie 5, Innsbruck 1997. SOMOGYI P.: Előszó Nagyajtai Kovács István Firtos vára c. kéziratához. Hazanéző 8/2, Korond 1997, 24. 203
