Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

1998-ban Kanalas István fafaragó művész egyházi vonatkozású alkotásait mutatta be a Fekete ház, Palánkai Tibor építészmérnök tervrajzait, valamint Történeti Gyűjte­ménybe ajándékként került Dettre családi hagyatékot. Ebben az évben zárt be a Vár, felújítás miatt. A Történeti Osztály 1998-ban Szeged amerikai testvérvárosában, Toledóban bemutatott, az 1848-49-es szabadságharcot bemutató kiállítás elkészítésé­ben is résztvett. Az Osztály szakmai kapcsolatait és szaktudását bővítendő, rendszeres külföldi és belföldi kirándulásokat szervez. Ennek során 2-3 napos utazások keretében más mú­zeumok gyűjteményét, illetve kiállításait tekinti meg. így korábban sor került az or­szágban a veszprémi, a pécsi, a soproni, győri, kecskeméti, bajai, salgótarjáni, békés­csabai, miskolci, komáromi, debreceni múzeum meglátogatására. 1990-ben Zala megyébe és Ausztriába szervezett az osztály kirándulást, 1991-ben Ausztriába, Fraknó várába, valamint Csehszlovákiába. 1993-ban az említett feladat miatt Mária­zell és Burgenland megtekintése volt a kegykép hazahozatalával összekapcsolva. A ki­rándulás célja 1994-ben Rozsnyó, Késmárk meglátogatása volt, ahol sor került a rozs­nyói múzeummal, mint az adott tájegység központi múzeumával a jó kapcsolat kiépítésére, amely azóta is tart. 1997-ben az osztály munkatársai a Temesvári Püs­pökségre látogattak, ahol megtekintették a felújított püspökség épületét, az ott beren­dezett egyházi múzeumot. Az egyházmegyei levéltárban is körülnéztek, tekintettel arra, hogy 1920 előtt Szeged a Temesvári Püspökséghez tartozott és nagymennyiségű szegedi vonatkozású anyag található ott. 1998-ban a Történeti Osztály tagjai Szlováki­ába látogattak, Pozsony, Nagyszombat kiállítási helyeit, múzeumait és Bajmóc, Vöröskő várait tekintették meg. Az osztály személyi állománya az 1990-es évek folyamán az 1980-as évek nagy föl­lendülési ütemét nem tudta tartani és a létszám csökkent. Sajnos, a rendszerváltás a te­kintetben is negatív következményekkel járt a Fekete ház és a Történeti Gyűjtemény számára, hogy a számos nehézséggel küszködő társadalom kevésbé érdeklődik a múze­umi látványosságok iránt. Ez tükröződik a Fekete ház látogatottságában is, amely 1991-ben 20.000 fő, 1992-ben 12.000 fő, 1993-ban 12.500, 1994-ben 8.500, 1995-ben 10.000, 1996-ban 9.500, 1997-ben 10.500 és 1998-ban 9.500 fő volt, amely a korábbiak­hoz képest és az ott bemutatott kiállításokhoz képest egyaránt csekélynek mondható. Sajnos, ebben közrejátszik az elmondott társadalmi nehézségek és az ezzel együttjáró érdektelenség mellett az a tény is, hogy az 1990-91-ben elkezdődött jugoszláviai hábo­rú miatt Szegeden a turizmus minimálisra csökkent, így a látogatók között korábban je­lentős arányt képviselő belföldi és külföldi túristák száma - mind a múzeumban, mind a Fekete házban - és természetesen Szegeden is jelentősen visszaesett. Kétségtelen az is, hogy a rendszerváltás utáni különböző megszorítások miatt, az el­távozások révén megüresedett állásokat nem töltötték be. Hozzájárult ehhez a múzeu­mi vezetésnek a már említett, Történeti Osztállyal szembeni nem túl kedvező magatar­tása is. De az Osztályt sújtották olyan, egyébként pozitív történések is, mint az, hogy 1994-ben Marosvári Attilát makói alpolgármesterré választották, majd 1998-ban me­gyei alelnökké, így azóta közvetlenül nem vesz részt a közösség munkájában. 1995-ben Zsédenyi Magdolna eltávozott a múzeumból, helye nem lett betöltve, 1995-ben Nagy Ádám az önállóvá vált múzeumi Numizmatikai Gyűjtemény vezetőjeként szintén kivált a Történeti Osztály szervezetéből. Sajnálatos módon az 1990-es évek elején több egész, illetve félállás is, amely a nem-diplomás munkatársak esetében raktárkezelői, gyűjte­225

Next

/
Oldalképek
Tartalom