Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

TAKÁCS Edit: Kilencvenhat magyar hadifogoly százharminchárom el nem küldött levele 1944 decemberéből

nem tartotta magára nézve kötelezőnek az adott korban és körülmények között általánosnak mondható. Mint ahogy az is általános gyakorlat volt, hogy e küldeményeket megtalálóik, vasutasok és egyszerű polgárok, rendre felvették, és a megadott címekre fel is adták. A Szentesen kidobott 133 levél, levelezőlap, üzenet azonban sokezer hasonló társával ellentétben sohasem érkezett meg a címzettekhez. Ma már pontosan nem deríthető ki, de feltételezhető, hogy a leveleket a vagonokat őrző orosz katonák találták meg, szedték össze és adták át a szentesi szovjet katonai parancsnokságnak. A csomag a parancsnokságról a városi rendőrkapitányhoz került, a rendőrkapitány és a parancsnokság viszonyának ismeretében nem kizárt, hogy az akkori Lakos József kapitány kezdeményezésére.

3 Az így biztonságba került küldeményekről, melyeknek postai feladását az orosz katonai parancsnokság „természetesen" nem engedélyezte, jegyzék készült, majd a csomagot mintegy másfél hónap múlva, 1945. január 22-én a rendőrség átadta városunk polgármesterének: „

A m. kir. rendőrség szentesi kapitánysága. 272/1945 sz. Polgármesteri Hivatalnak, Helyben Tisztelettel közlöm, hogy 1944. december 7-én Szentesen át Aradra menő magyar fogolyvonatról a csatolt leveleket dobták le. Az orosz katonai parancsnokság utasítására a foglyok hozzátartozóit csak most lehet erről a körülményről értesíteni, - de a leveleket kikézbesíteni nem szabad. A levelek feladóiról és címzettjeiről szóló kimutatást 2 példányban további eljárás végett tisztelettel megküldöm. Szentes, 1945. évi január 22. A kapitányság vezetője: Lakos sk. rendőrkapitány." Szentes polgármesterének utasítására a város katonaügyi előadója valamennyi, a jegyzékben szereplő helységbe, a helységek elöljáróságainak címezve körlevelet küldött: „

Szentes megyei város polgármesterétől. 174/1945.szám. T. Községi Elöljáróságnak Hivatalos tisztelettel felkérem Címet, szíveskedjék értesíteni ottani lakost, hogy nevezett hozzátartozója 1944. évi december hó 7.-én át Aradra haladó fogolyvonatról a vasúti állomáson levelet dobott le. Az orosz parancsnokság utasítására a levelet nem áll modoban el3 Lakos József rendőrkapitány személyére lásd: BARTA László-VIRÁGOS István: A Lakos-gyilkosság. Szentes, 1992. 153 p. 15-27. p. 128