Nagy Ádám - Ujszászi Róbert szerk.: A VIII. Numizmatika és a Társtudományok Konferencia. Szeged, 2009. október 7-9 (Szeged, 2011)
Krankovics Ilona: Kereskedői vállalkozások születése, virágzása és hanyatlása Debrecenben a 18. és 19. század idején
Kereskedői vállalkozások születése, virágzása és hanyatlása Debrecenben a 18. és 19. század idején Orbán (II.) János pénzügyi helyzete: a bőrkereskedelem felszámolása A források arról árulkodnak, hogy Kis Orbán János 1831-től kezdődően kölcsönök sorát vette fel a város különböző pénztáraiból és magánszemélyektől. 23 Az Árvatartó pénztártól 1832. január 6-án, a szokásos 6% kamatra 2500 váltó forint hitelt vett fel. 1837 januárjáig 330 forint tőke utáni kamatot fizetett ki a pénztárnak. Ez alkalommal az esedékes kamaton túl igen jelentős összeget, 1500 váltó forintot törlesztett a felvett hitelből. A kereskedő néhány hónappal később kifizette a teljes kölcsönzött tőkét hátramaradt kamataival együtt. 2 4 A Tűzi, vagy másképpen a Megégettek pénztárától 1833. január első napján ugyancsak 2500 váltó forintot kölcsönzött Kis Orbán János. A feljegyzései arról árulkodnak, hogy ez után a felvett tőke után 1848. december 31-ig 1800 váltó forint kamatot fizetett ki. 2 5 Az évek alatt kamatként kifizetett pénz nagysága megközelítette a kölcsönként felvett tőke nagyságát. Molnár András debreceni cívistől 1834-ben 3000, majd 1839-ben újabb 3000 váltó forintot kölcsönzött. 1837-ben csupán az interes folyamatos fizetéséről szólnak a feljegyzések. 2 6 Özvegy Hunyadi Sámuelné asszony 1836-ban 2500 váltó forintot kölcsönzött Kis Orbán Jánosnak két évre. A kölcsön lejártával a kereskedő kamatostól 3000 váltó forintot tett le az özvegy kezébe. 2 7 Még ugyanebben az évben - márciusban - újra Hunyadiné segítette ki 1200 forinttal, amit egy hónap elteltével, áprilisban sikerült visszafizetnie. 2 8 1836-ban 4000 forint hitelért fordult Tekintetes Simonffy Dánielhez, akit egyszerűen csak kedves bátyámuramnak nevez. Igen figyelemre méltó, ahogy ennek a tartozásnak a története alakult. 1841. május 5-én újabb 1000 forintot kölcsönzött Simonffytól Orbán János. Egy 1842-ben kelt bejegyzés szerint a két tartozást összevonták és kötelezvényre vezették. Ezek szerint a fennálló tartozás ötezer forint volt. 2 9 2 3 HBML XI.107.9. Kis Orbán János tartozásai 1831-1850. (A továbbiakban: Kis Orbán János tartozásai.) 2 4 RACZ, 1989. A város pénztárai közül az Árvatartó pénztár rendelkezett a legnagyobb „tőkeerővel." A pénztár 1775-ben alakult 30.000 konvenciós forint alaptőkével, amelyet Mária Terézia utalt vissza a városnak azzal a felszólítással, hogy annak kamatoztatásával árvaházat állítsanak föl. Az árvaház nem készült el, de a tőke kamatoztatására tett felszólítást megfogadták. 1848-ra az Árvatartó pénztár kölcsönözhető tőkéje 138.188 konvenciós forintra emelkedett. A többi pénztár mozgatható tőkéje jóval kisebb volt. A város vezetői nem hagyták a pénzt haszontalanul heverni. 1840-ben a város pénztárainak ellenőrzésekor közel 140.000 konvenciós forint kiadást írtak össze, ennek döntő része tőkekihelyezés volt. A városi hitelek feltételei szigorúak voltak. A „communitas" pénzére jobban kellett ügyelni, mint a sajátra. A „communitás" pénzének elvesztegetése becsületvesztéssel is járt. A kölcsönt 6 %-os kamatra adták. Ezt az adós évenként tartozott fizetni. A tőke visszafizetése a szerződésben kikötött határidőre történt. 2 5 Kis Orbán János tartozásai.1833.1835. 2 6 Kis Orbán János tartozásai.1837. 2 7 Kis Orbán János tartozásai.1836. 2 8 Kis Orbán János tartozásai.1836. 2 9 Kis Orbán János tartozásai.1842. 155
