Nagy Ádám - Ujszászi Róbert szerk.: A VIII. Numizmatika és a Társtudományok Konferencia. Szeged, 2009. október 7-9 (Szeged, 2011)
Krankovics Ilona: Kereskedői vállalkozások születése, virágzása és hanyatlása Debrecenben a 18. és 19. század idején
Kra ttkovics Ilona embernek nincs kinek eladnia. Az üzletkönyv lapjai arról árulkodnak, hogy Kis Orbán János 1846-tól kezdődően kereskedése lassú, fokozatos felszámolására készült. 4 6 Irodalomjegyzék Bácskai Vera - Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Budapest, 1989. Bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest, 1988. Dankó Imre: A debreceni vásárok vonzáskörzete a XVIII-XIX. század fordulóján. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve I. Debrecen, 1974. Endrei Walter: Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Budapest, 1969. Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686-1848. Budapest, 1967. Freeskay János: Mesterségek szótára. Budapest, 1899-1910. Gyimesi Sándor: Kereskedelem, közlekedés, hitelszervezet és társadalmi problémái. In: Debrecen története 1693-1849. Szerk. Rácz István. Debrecen, 1981. Gyimesi Sándor: Városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Budapest, 1975. Gyimesi Sándor: Vásárok és kereskedők Debrecenben a feudáliskor végén, 1-2. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve IX. Debrecen, 1982.; X. Debrecen, 1983. Hajnóczy István: A céhek életéből. Budapest, 1928. Komoróczy György: A debreceni céhes ipar reformkori helyzete (1820-1848). In: Déri Múzeum Évkönyve, 1971. Komoróczy György: A reformkori Debrecen. Debrecen, 1974. Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben 1848-ig. Debrecen, 1969. Kőhegy Mihály: Pénzügyi válság az 1811-es devalvációt követően. In: Numizmatikai Közlöny (19891990) 4 6 Üzleti levelek. Markó József 1847-ben arról tudósította Kis Orbán Jánost, hogy megállapodásra jutott a fiával a gyár működtetését illetően. Az apa és fiú közötti megegyezés szerint Markó József végzi továbbra is a gyár termékeink eladását, míg fia átveszi a termelés irányítását. Nem ismerjük Kis Orbán János válaszát a Markó cég utódlását illetően, valószínű örült, hogy régi üzlettársa mellett, annak fia folytatja az apja által megkezdett munkát. Örült akkor is, mikor Lyka Anastasus fia vette át apjától a kereskedést. Gyermektelen férfiként azonban fájdalmas érzés volt számára mikor a vállalkozása felszámolása mellett döntött. A Kis Orbán család kereskedelmi vállalkozása Kis Orbán János tevékenysége során élte fénykorát. Az ő vezetése alatt teljesedett ki a cég bőrkereskedése. A család tartozásait, anyja végrendeletének engedelmeskedve - Lajos testvérével közösen - 1843-ra kifizette. A kereskedői szakértelmét városszerte elismerték. Az 1843-ban felépült István gőzmalom alapító részvényese. Igen megfontolt, jó üzletember, az 1850-ben Debrecenben felállított Kereskedelmi és Iparkamara alapító tagja, tanácsosa. Az 1846-ban alapított Debreceni Első Takarékpénztár tagja és részvényese. Megbecsültségére mutat, hogy 1860-tól 1874-ig a Debreceni Takarékpénztár aligazgatója volt. 160
