Dugonics András: Etelka : Második könyv : Második meg-jobbított ki-adás / Írta Dugonics András. - Pozsonyban és Pesten : Füskúti Landerer Mihály költségével és betőivel, 1791 (Lsz.: Cs.Gy.844)

II

. KÖNYVE. I

i

. SZAKASZSZ

A. 115 Fejté magát azóh Szőnyeg alá , mellyet az ajtónak hezakja eleibe fel-függefztertenek. A

? Fejedelmimé ( körül-járván minden fzeg-lukat) e' helyet igen alkalmatosnak mondotta mind as el-rejtésre , mind e vifzáltt í'za vaknak bátor hallattára. Maga egy afztala mellé le-üle. Ott várta fzérdékre a' macskát; és valamit hímezett. Bé-jott azomban az utálatos ; ki-is Hanzáríól e'-képpen 'fogattatott; Hozott ugyan lffen , Kedvesem ; de tudom: hogy magad is iparkodjál. Nincs itthon az Uram. Ugyan-azért: nincsenék-is ezen ház-falaknak fzemeik. Jó reggel vadáfzatra takarodott heves Ijáfzaivál. Tárgyokká a' Kevi erdőket tették. Haza se jönnek uep-eftig. Nékem addig valami titkos befzédera vólna Zoltánnak Titkossával, ha fzeretni, de egyfzer-'s-mind halgatni-is tudna. Nem sokból áll a' befzéd. Ha egygyet mondok , kettőt érthettfz belolle. Felele Róka: A' mi a titkot illeti ; tifztem hozza magával: hogy fzótalanabb legyek a' néma halaknál. Termefzetté vált bennem a' titok' meg-tartása. Soha kí-nem-locscsantottam valamit. Sött: meg-állhatom ébredve, a'-mit, még aluva-is, fogadok. Erre Hanzár; Jól vagyon, édes Titkosom, Jer-mennyünk a' dologhoz közelebb. — Én (inig édes Atyámnak házánál) tapafctaltam benned ; hogy hozzám különös hajlandósággal vi» F % sel-