Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Markos Gyöngyi: Makó temetkezési szokásaiból 2. A haláltól a torig

czi induló hangjaira a legények vagy eladólányok temetése után a 19. században, de még a 20. század elején is táncoltak a falu legényei a temetőben. 24 A lakodalmi jelleget Makón a viselet őrizte meg legtovább. Makói adataink lány halottakról szólnak, akiket menyasszonynak öltöztetve általában fehér ruhában ravataloztak fel és tették a koporsóba. A halottaskocsit koszorús párok kísérték. A halotti torban a szülők „elülték a lányuk menyegzőjét". IRODALOM BÁLINT Sándor 1980 A szögedi nemzet III. MFMÉ 1978/79-2, Szeged GELENCSÉR József-LUKÁcs László 1991 Szép napunk támadt - A népszokások Fejér megyében, Székesfehérvár KUNT Ernő 1987 Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe, Budapest 1990 Temetkezési szokások. In: magyar néprajz VII. 67 101. Budapest LAKATOS Pál-ORBÁN Imre 1995 Egyházlátogatás a makói Szent István plébánián 1835-ben és 1859-ben. MFMÉ Történeti Tanulmányok I. Szeged NAGY István 1996 Makói parasztsors Szirbik Miklós Társaság füzetei 5, Makó TÁRKÁNY Szűcs Ernő 1974 Makói parasztok végrendeletei, Ethnographia LXXXV. 493-512. TÓTH Ferenc 1982 Egy makói hagymás család életútja MMF 26, Makó ADATKÖZLŐK 1. Böngyik Istvánné Kelemen Etel, 1907. r. k. 2. Börcsök Ferencné Fodor Etelka, 1912. ref. 3. Fürge Istvánné Jáksó Anna, 1914. r. kat. 4. Gáspárovics Lajosné Kúsz Julianna, 1936. ref. 5. Gera Ferencné Szabó Julianna, 1912. ref. 6. Joó Imréné Szűcs Rozália, 1909. ref. 7. Kiss Sámuelné Pallagi Julianna, 1923. ref. 8. Kúsz Ferencné Oláh Julianna, 1892. ref. 9. Török Sámuelné Börcsök Katalin, 1924. ref. 10. K. Szabó Mihályné Széli Julianna, 1900. ref. Károlyi S. László, 1971. 445-448.