Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Forgó Géza: Egy Jókai Mór fénykép nyomában

FORGÓ GÉZA Egy Jókai Mór fénykép nyomában Makón egy idős hölgy tulajdonában van egy Jókai Mórról készült fénykép, amelyet az író dedikált 1894. január 6-án. De hogyan is került a fénykép a városba? 1884-ben, amikor Komócsy József költő kiszámolta, hogy Jókai Mór 50 éves költői-írói jubileumát üli. Egyetlen probléma volt ezzel, mégpedig az, hogy Jókai nem így számolt. Szerinte első irodalmi alkotása a Zsidó fiú 1843-ban született meg, ezt az MTA jutalomban is részesítette, így az író szerint a jubileumi év 1893-ban lesz. Ezzel Jókai Mór talán el is felejtette volna jubileumát, de Komócsy József emlékezete friss volt, és 1893. március 3-án újra fölvetette, hogy itt az évforduló, ünnepelni kell, mint írta: „aki annyi kincset adott nekünk félszázadon át, azt mi tiszteletünk és szeretetünk kincseivel vegyük körül." Az ünnepségek megszervezésére és lebonyolítására jóféle magyar szokás szerint több bizottságot is alapítottak. Az első komoly lépést Budapest tette meg, amikor 1893. március 22-én díszpolgárrá választotta Jókai Mórt. A vidéki városok sem akartak elmaradni, sorra választották Jókait díszpolgárrá, és minden megyeszékhely úgy gondolta, hogy az író majd végigjárja az országot, de legalábbis a megyeszékhelyeket. Szeged város is reménykedett, de a meghívást Jókai Mór Kemény Nándornéhoz írott nyílt levélben illedelmesen, így utasította vissza „Az ötvenedik évforduló napját (hiszem, hogy szép nap lesz, de nehéz nap lesz) valahogy csak keresztül élem. Hanem a ki azt hiszi, hogy ezután a nap után kezdődik még egy hónapig tartó dínom-dánom, szakadatlan ünnepség: az ugyan túlbecsüli testi-lelki tehetségemet. Az aranylakodalom után nem következhetnek csak mézeshetek. Mikor először keltem egybe múzsámmal: 1843-ban, ugyan keresztül tudtam volna magamat enni-inni a két magyar hazán is: de akkor sehová se hittak; most már hínak, de most már én is öreg legény vagyok, a múzsám is vén matróna már. Jobb nekünk itthon" - írta Jókai Mór. így tehát Jókai Csanád vármegye székhelyére, Makóra sem látogatott el. A városok azonban - közöttük Makó is - ünnepelni akartak. Major Miklós Makó polgármestere javasolta a képviselő-testületnek, hogy bizottságot hozzon létre a helyi ünnepségek megszervezésére és lebonyolítására. A képviselők egyhangú lelkesedéssel fogadták el a javaslatot és a polgármester elnökletével 1893. április 10-én létrehozták a Jókai Mór Bizottságot, amely első ülését április 21-én tartotta. Itt javasolták, hogy az írót Makó