Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Forgó Géza: Az aradi Szabadság-szobor Makón?

a legnagyobb titokban. Ennek ellenére megindult az aradiak zarándokútja, hogy a hetvennégy éve rabságban tartott Szabadság-szobrot megtekintsék. Megérkezett estére Dávid Ibolya is, akinek oroszlánrésze volt a sikerben. A román kormányváltás után a magát szociáldemokratának nevező kormánypártnak szüksége volt az RMDSZ támogatására és a megkötött paktum egyik pontja lett a szobor újrafölállítása. Arad önkormányzata 2002 őszén elhatározta, hogy a Tűzoltó-téren állítja föl a Szabadság-szobrot. A munkálatokat meg is indították, az emlékmüvet restaurálták, az emberek adakoztak és újra reménykedtek de a román nacionalizmus újra közbeszólt ... azt megemészteni, hogy a Szabadság-szobor az egyetemes emberi szabadság jelképe még talán megtudnák, de azt, hogy a Szabadság-szobor Erdély magyar történelmének is bizonyítéka már kevésbé. IRODALOM Forgó Géza: Csanád megye és az aradi vértanúk emlékműve. = Marosvidék 2002/2. Puskel Péter: Bronzba álmodott magyar Golgota. In. Honismeret 2003/5. Marosvidék 1925. november MVL tanácsülési jegyzőkönyv 1924. október 27. Marosvidék 1924. december 23. Szöllőssy Károly: Az aradi tizenhárom vértanú szobor története. Arad, 1890.